Kamakura, „Kelet-Japán Kiotója”

Míg én Hokkaidóról írtam, Honshūn lassan, de egyre biztosabban veti meg lábát a tavasz. Napról napra több helyen emelkedik a hőmérséklet tartósan 20°C fölé, helyenként már nemcsak állig beöltözött szörfösök, hanem rövidnadrágosok is térdig bemerészkednek az óceánba. És ahogy melegszik az idő, egyre inkább elvágyakozunk a betondzsungelből, szabadulni akarunk az öltönyök és kosztümök fullasztó rengetegéből. Nyílt víz látványára vágyunk, ahol a túlpartról nem ugyanolyan felhőkarcolók integetnek, mint amik a hátunk mögött vannak, hanem ahol nem látszik a túlpart. Az egyre terhesebbé váló modern Japán helyett hagyományos japán színfalak között szeretnénk élvezni az év első, valóban meleg napjait. Ilyenkor kell elmenni a legközelebbi állomásra, és megváltani a jegyünket Kamakurába.
Kamakura a XII. század végétől a XIV. század elejéig, csaknem 150 évig volt a sógunátus központja, azaz Kiotó mellett Japán „másik fővárosa”. Ebben a korszakban virágkorát élte a buddhizmus. Új irányzatok jelentek meg, köztük a tiszta föld és a zen buddhizmus, s a vallás az elit köreit átlépve az alacsonyabb néprétegek között is általánossá vált. A korban sok templom épült pl. a kamakurai öt nagy zen templom, s a Nagy Buddhát is ekkor állították. Kamakura nemcsak politikai, hanem igazi kulturális központtá vált. Az évszázadok során Kamakura a természeti katasztrófák ellenére is meg tudta őrizni hagyományos arculatát, melynek népszerűségét köszönheti, s mely miatt gyakran a „Kelet-Japán Kiotója” névvel illetik.

Kōtoku-in és a Nagy Buddha

A Kōtoku-in a tiszta föld szekta temploma, melyről nem lehet pontosan tudni, mikor épült. A feljegyzések a Nagy Buddha szobrot illetően is eltérőek. Egyes források szerint az építési munkálatok már 1242-re befejeződtek, más források szerint a daibutsunak (Nagy Buddha) ugyanebben az évben még csak a két harmada volt készen, s anyaga ekkor még fa volt. A leginkább elfogadott álláspont szerint Amida buddha bronzból készült hatalmas szobrát 1252-ben kezdték építeni, és ez a ma is ismeretes Nagy Buddha. Az eredetileg a templombelsőben álló szobor a XV. századtól található a szabadban, mikor egy szökőár elpusztította a templomot. Mai alakja többszöri újjáépítések eredménye.

A kamakurai Nagy Buddha a 2. legnagyobb bronzból készült buddha szobor Japánban a narai után. Megmunkálását, részletgazdagságát és méreteit tekintve mindkettő lenyűgöző alkotás, hangulatuk egészen különböző. A templom félhomályában fölénk magasodó narai Amida buddhához képest teljesen más benyomást kelt a fák között, a kék ég alatt ülő kamakurai daibutsu.

A buddhista kánon meghatározza a buddha különleges ismertetőjegyeit, 32 nagy és 80 kis szépségjegyét. Ezek a jegyek a buddhista ikonográfia alapját képezik, s a különböző buddha ábrázolásokon közös jellemzőként jelennek meg. A hatalmas méretű kamakurai Nagy Buddhán e szépségjegyek remekül megfigyelhetőek pl. csigákba göndörödő haja, hosszú fülcimpái, szépen ívelt szemöldökei, a szemöldökök közt dudorodó ūrnā (fehér szőrcsomó, mely a harmadik, isteni világba látó szem szimbóluma), állandóan mosolyra húzódó szája.

Az üreges szoborba be is mehetünk. Ha nyáron érkezünk, és szeretjük a szaunát, akkor pedig egyenesen kötelező. A daibutsu hátán nyitott két ablak elegendő fényt szolgáltat ahhoz, hogy belülről is lássuk a szobor szerkezetét, és elég levegőt ahhoz, hogy ezt a tevékenységet el is tudjuk végezni a kellemesen felforrósodott bronzszoborban.

Templom- és szentélytúra

Kamakurában tényleg nem tudunk úgy sétálni, hogy ne botoljunk egy templomba vagy szentélybe. Ezek közül is a leghíresebbek…
…a Japán egyik legnagyobb faszobrát, a 11 fejű Kannont őrző Hase-dera…

…Kamakura legfontosabb szentélye, a Tsurugaoka Hachiman-gū, melyhez a partról három nagy toriin keresztül vezet az út…

…valamint a „pénzmosó” Zeniarai Benzaiten Ugafuku szentély, melyről azt tartják, hogy ha barlangjának forrásában megmossuk a pénzünket, megtöbbszöröződik.

A rengeteg templomot és szentélyt külön kiránduló útvonalak kötik össze. Ha egy ilyen túraútvonal mentén szeretnénk bejárni a legfőbb helyeket, óvakodjunk az elnagyolt térképektől, melyeket az állomáson lehet beszerezni! Készüljünk saját térképpel, hogy garantáltan megtaláljuk, amit keresünk!

Enoden és a tengerpart

A templomok és szentélyek után frissüljünk fel a tengerparton! Yuigahama gyalog könnyen megközelíthető, a szörfösök kedvelt partszakasza, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Sagami-öbölre és Enoshimára, a kis part menti szigetre. A tenger látványát akár az Enoden villamosról is élvezhetjük!