Hiroshima, a béke városa

A Japán Vasutak egyhetes bérletének, a JR Pass boldog tulajdonosa lettem! Ezt kihasználva egy héten keresztül olyan helyeken jártam, ahová mindig is el akartam jutni, de eddig még nem sikerült. Azt hiszem, teljes mértékben kihasználtam a bérletet. Ajánlom mindenkinek! Bár a JR Pass nem érvényes a leggyorsabb Nozomi és Mizuho shinkansenekre, a többi shinkansenre igen, és ezek sem lassúak. Így szűk 4 és fél óra alatt érkeztem meg a Tokiótól vasútvonalon mintegy 830 km-re lévő első állomásomra, Hiroshimába.

Hiroshima, a város, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Én viszont szeretném, ha ez az „ugyanaz” nem az atombomba lenne, hanem az atombomba ledobását követő békemozgalom és az a fantasztikus emlékmű, melyet nem az atombombának, hanem a békének állítottak. Hiroshima ma már nem az atombomba, hanem a béke városa, és még ennél is több.

A Béke Emlékpark és a Béke Emlékmúzeum

Rengeteget hallottam már a Béke Emlékparkról és az Emlékmúzeumról, de nem hittem volna, hogy ennyire megrázó. A park hangulatát alapjaiban határozza meg az Atombomba dóm, mely kupolájának megmaradt vázával kísértetiesen emelkedik a parkot átszelő folyó partján, és emlékeztet minket mindörökké a múltra.

A Jan Letzeł, cseh építész tervei alapján épült dómot, a Hiroshima Megyei Kereskedelmi Kiállítócsarnokot 1915-ben adták át. Az épület nemcsak a megyei termékek bemutatásában játszott fontos szerepet, hanem külföldi árucikkeket is felvonultatott, például Japánban itt árultak először német baumkuchent. A termékbemutatók mellett a csarnok kulturális rendezvényeknek és művészeti kiállításoknak is otthont adott. 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor a Hiroshimát ért atomtámadás majdnem teljesen fölülről sújtotta az épületet benne lemészárolva mindenkit, de felismerhetően megkímélve a dóm vázát. Ugyan a vélemények eltérőek voltak, a városi tanács 1966-ban végül úgy döntött, megőrzi a bombázás e drámai romját. 1996 óta a kulturális világörökség része.

A Béke Emlékparkban a dómon kívül 56 kisebb-nagyobb emlékmű található. Egyik sem túlzó, mégis mindegyik képes tolmácsolni a háború okozta veszteséget és a béke iránti vágyat.

A Békeharangot, mely egy kicsit távolabb esik a park többi részétől, 1949-ben készítették az atomtámadás során elhunytak üdvéért, a béke reményében. A harangot a bombázás romjai alól összegyűjtött fémből öntötték, és egyetlen egyszer, átadásának évében kongatták meg.

Egy másik harang a Béke harangja, melyet bárki meg kongathat a békéért, hogy minél messzebb szálljon a hangja. Öblös kongása Japán 100 nevezetes hangjának (japánul Nihon no otofūkei hyaku sen, angolul 100 Sounscapes of Japan) egyike.

Az Atombomba gyermekének szobrát Sasaki Sadako és az atomtámadás során elhunyt gyermekek emlékére állították. Sadako 2 éves volt a bombázáskor, a sugárzás okozta leukémia vetett véget életének 10 évvel később. A szobor felirata: „Ez a mi kiáltásunk, ez a mi imánk, hogy béke legyen a világon.”

A Béke lángja, melyet 1964-ben gyújtottak, s mindaddig égni fog, míg az atomfegyverek el nem tűnnek a Földről. Mögötte a Béke tava látható.

Az Atombomba áldozatainak emléksírja a leglenyűgözőbb műemlék, amit valaha láttam. Az emléksír az atomtámadás során és a sugárzás okozta betegségekben elhunytak nevét őrzi. Úgy helyezték el, hogy a boltív alatt egyszerre látszódjon a Béke tava, a Béke lángja és a távolabbi Atomboma dóm.
Nem kevésbé lenyűgöző és megrázó a Békemúzeum. A múzeum keleti szárnya végigvezet minket Hiroshima háború előtti történetén, leírja Japán II. világháborúban való szerepét, és elmagyarázza miért Hiroshimára dobták le az atombombát. Az épületen belül felépítették az Atombomba dóm megmaradt kupolájának másolatát is. Az emeleten a békemozgalomról, a békéért folytatott küzdelemről szóló kiállítás található. Innen sétálhatunk át a főépületbe, a múzeum legdöbbenetesebb részébe. A bombázásból megmaradt használati tárgyak, ruhafoszlányok, épületek eltorzult elemei, képek az áldozatokról.

Hiroshima másfelől

Nehéz magunkat túltenni ezen az élményen, de a múzeumból kilépve az emlékpark zöldje segít ebben. Sétáljunk még egyet, engedjük, hogy az emlékművek ne a háborút, hanem a békét juttassák eszünkbe! S ha már megkönnyebbültünk egy kicsit, vágjunk neki, hogy felfedezzük Hiroshima másik arcát is!
Hiroshima sok nevezetessége közül egy másik a hiroshimai vár. A várat a hadakozó fejedelemségek korának egyik jelentős alakja, Mōri Terumoto építtette 1589-ben, s 9 tartományt irányított innen. A vár felépítésével valójában létrehozta Hirosimát is. A vár a korábban Gokamura elnevezésű terület központja lett, építésekor a települést átnevezték Hirosimára. Az atomtámadás lerombolta a várat, a ma látható épület egy 1958-as reprodukció.

A város ételspecialitása, amit ki kell próbálnunk, ha Hiroshimában járunk, a hiroshimayaki. Ez az oszakai okonomiyaki hiroshimai változata. Tudom, hogy ezzel nem sokat segítettem, de az oszakai okonomiyaki elkészítési módját most nem fogom megosztani önökkel, mert a hiroshimai változat merőben más. Az összetevők hasonlók, a vaslap és a szósz ugyanaz.

Először a vaslapon szétkennek köralakban egy adag híg tésztát, mely pillanatok alatt roppanósra sül. Erre kerül sok-sok káposzta és babcsíra, egy kis alga, só, bors. Jöhet a bacon, és fajtától függően tenger gyümölcsei, majd az egészet ügyesen megfordítják két lapáttal, hogy felülre kerüljön az alaptészta. Amíg ez elvan a vaslapon, addig kifőznek egy adag soba tésztát, jól megpirítják a vaslapon, és az eddig elkészített dolgokkal azonos méretű körré formálják. A két lapáttal anyait-apait beleadva lenyomják az alaptészta alatt a zöldségeket, a bacont és a tengeri herkentyűket, hogy az ételtoronyból csupán egy lapos korong maradjon. Ezt ráemelik a soba tésztából formált körlapra. Ráütnek egy nyers tojást a vaslapra, és hihetetlen precízióval az eddigiekkel azonos méretű körré terítik szét, majd mindent ráhelyeznek. Megfordítják, és követhetetlen gyorsasággal 8 részre darabolják. Jöhet az okonomiyaki szósz, ami megadja az egész jellegét. Végre kész!