Tűzvirágok Japán egén
Még két hét és itt van augusztus 20., nyomában sorra repülnek fel hazánk legnagyobb és leglátványosabb tűzijátékai. Ám 9000 km-rel és számos kultúrával odébb Japánban is nap nap után töri meg az éjszaka csendjét hangos ropogás és durrogás, világítja meg a sötét égboltot számtalan színes és különböző formájú „tűzvirág”. A hanabi (hana: virág; hi, -bi zöngésült alak: tűz), azaz a tűzijáték a nyári időszak kedvelt, hosszú hagyománnyal rendelkező szórakozása a szigetországban. Nem csak kiemeli és még különlegesebbé teszi az eseményeket, hanem sokszor maga az esemény, egész fesztiválok főszereplője.
A tűzvirágok gyökerei
A tűzijáték történelme Kínában kezdődik. Kínai alkimisták felfedezték, hogy a salétrom lilás lánggal ég, ezt már egy 492-es forrás is megemlíti. A lőpor feltalálása azonban még váratott magára, a róla szóló első írásos feljegyzések a IX. századból származnak. Ekkortájt már a tűzijáték kezdetleges formái is megjelentek, a technikák tökéletesítésével pedig valódi művészetté fejlődött a tűzijátékgyártás. Írásos emlékek bizonyítják, hogy a XII. században már szórakoztatási formaként volt jelen, a fontos ünnepek elengedhetetlen kellékévé vált.
Hogy a tűzijáték mikor és milyen közvetítés folytán került Japánba, nem lehet pontosan tudni. A legrégebbi emlék, mely feltehetően a tűzijátékra utal, egy 1447-es naplóbejegyzés. A XVI. században az első fegyverek gyártásával ugyan a kezdetleges tűzijátékok készítése is elindult, de mindez a korai időszakban többnyire külföldi – főképp kínai írástudók és európai misszionáriusok – nevéhez fűződik. A lőporgyártás virágzott, a tűz még kevésbé, ám a külföldiektől ellesett technikai leleményeket ügyesen felhasználva és továbbgondolva, a japánok hamarosan tökélyre fejlesztették a tűzijáték művészetét. Az Edo-korban (1603–1868) megjelentek az első tűzijátékra specializálódott boltok, és a szórakozás e formája olyannyira népszerűvé és elterjedté vált, hogy 1648-ban törvényben tiltották meg a petárdák és rakéták Sumida-folyón kívüli fellövését. A gyártási technológia folyamatosan fejlődött, és állítólag Japánban alkották meg először azokat a gyönyörű tűzijátékokat, melyek fellövés után a levegőben egyet durranva hatalmas színes körré terülnek szét – az első tűzvirágokat.
Nōryō
Hogy valóban így volt-e, nem tudjuk pontosan, az azonban bizonyos, hogy az Edo-korban sok más művészet melett a tűzijáték is rendkívüli népszerűségnek örvendett, és a szórakozás kifinomult formájának számított. Ma már egy japán háztartás elképzelhetetlen légkondicionáls nélkül, ekkor azonban nem volt más, mint elutazni, vagy – aki ezt nem tehette meg – megvárni az estét, amíg enyhül egy kicsit az idő, és kimenni hűsölni. Ezt a szokást nevezték nōryōnak, és magában foglalt mindent az egyszerű vízparti sétáktól a csónakázásig, egy hídon állva a nyári szellő fuvallatának élvezetét, és ha igazán szerencsés volt valaki, a tűzijátékokban való gyönyörködést.
Tűzijáték fesztiválok
1773-ban aztán megrendezésre került az első tűzijáték fesztivál, hanabi taikai is a Sumida-folyón, s ezzel az egyszerű szórakozás hatalmas szociális eseménnyé duzzadt. Manapság a nyári időszakban – újévkor nincs igazán hagyománya – szinte minden nap van valahol az országban egy tűzijáték fesztivál, csak augusztusban a 200-at is meghaladja a rendezvények száma. Tűzijáték versenyeket is tartanak a legkiemelkedőbb pirotechnikusok közreműködésével.
A legnépszerűbb rendezvények, mint a Sumida-folyó Tűzijáték Fesztivál vagy a Tsuchiura Országos Tűzijáték Verseny csaknem 1 millió látogatót számlálnak, hatalmas küzdelem folyik a jó helyekért. A tülekedéstől eltekintve azonban mindenképpen megéri elmennünk különlegessége miatt, ha éppen Japánban járunk. A japán tűzijátékok lélegzetelállító formákat és mintázatokat hoznak létre az éjszakai égbolton, egyetlen rakéta nyomány több réteg színpompás „virág nyílik”, melyek képesek egyik színből a másikba fordulni. A fantasztikus látvány a japán ünnepségek különleges hangulatával párosul – yukatába és jinbeibe (hagyományos nyári, lenge viseletek) bújt tömegek, aranyhal horgászás, ínycsiklandó, soha nem látott ételeket árusító kis standok végtelen útvesztője és japán jégkása, kakigōri, ami maga a nyár. Vigyázz! Kész! Tűzijáték!
Fesztiválnaptár
augusztus 8. – Biwa-tó Tűzijáték Fesztivál
augusztus 10. – Tokiói-öböl Tűzijáték Fesztivál
augusztus 11. – Miyajima Tűzijáték Fesztivál
augusztus 16. – 24. Akagawa Tűzijáték Fesztivál
augusztus 23. – 88. Omagari Tűzijáték Verseny
október 4. – Tsuchiura Országos Tűzijáték Verseny