Újévi elsők, először Japánban

Mondhatják, hogy közel van még az újév, miért írok most róla, de lássuk be, sosincs túl korán elkezdeni a szervezkedést. Főleg, hogy ha külföldön szeretnénk búcsúztatni az óévet. A baráti társaságunkban rendszerint már nyáron megszületnek az első tervek, aztán december 31-én még fogalmam sincs, hogy hová viszem azt az 1 kiló pogácsát, 2 kiló virslit és 3 üveg pezsgőt, amit előkészítettem. Legszívesebben persze Japánba vinném, és ennek azon kívül, hogy a hústerméket itthon kéne hagynom, igazából nincs is nagy akadálya. Azaz ha van félretett pénzünk, hogy Japánba utazzunk, akkor miért ne tennénk éppen szilveszterkor?

Már csak azért is érdemes így időzíteni, mert ez az időszak áll az éves japán ünnepkör középpontjában. Nálunk karácsonykor, Japánban január első három napjában gyűlik össze és ünnepel az egész család. Rengeteg érdekes, a nyugati kultúrától eltérő szokás kötődik az év végéhez – ōmisoka – és az új év kezdetéhez – oshōgatsu – is. Tavaly már írtam ezekről részletesebben, de úgyis csak akkor érthetjük meg igazán, ha megtapasztaljuk. Hiába írom körül, mi az a toshikoshi soba. Amíg nem érzik az ízét a szájukban, nem fog sokat jelenteni. Hiába írom, hogy semmihez sem hasonlítható érzés többezer emberrel várni az éjfélt egy templomban. Ha nem voltak még ott, és nem érezték a füstölők sűrű, mindent átható illatát, ha nem hallották a 108 harangkondulást, mely percekkel később is zeng az ember fülében, akkor nem tudják igazán elképzelni. Hiába mutatok fényképet a shibuyai kereszteződésről éjfélkor.

Ha nem számolnak vissza együtt a testüket minden irányból körülölelő tömeggel, addig csak egy fénykép marad a sok közül. Ugyanúgy ahogy nem tudunk tökéletesen szavakba önteni egy érzést, melyet a másik még nem érzett, elmagyarázni egy ízt, amelyet még nem kóstolt, körülírni egy színt, melyet még nem látott. Vagy elmondani egy jamaikainak, milyen a hó.

Aki tehát meg akarja tapasztalni, a japán hagyományok legjavát, annak el kell mennie Japánba, mégpedig az újévi időszakban kell elmennie. Érdekes a Kelten töltött nyugati szilveszter is, a countdown partik, koncertek, utcai felvonulások és tűzi játékok. Ezekről nem tudok sok új dolgot mesélni. Van viszont néhány szokás, amelyről tavaly kevés szó esett, és amelyekért megéri az utazást erre az időszakra tenni.

Hatsumōde

Az új esztendő első hónapjának (oshōgatsu) első három napja, a san ga nichi kiemelten fontos. Ez a három nap az elsők napja. Különös jelentősége van az első napfelkeltének, de még az első álomnak és az első nevetésnek is. Az elsők között is az első viszont a hatsumōde, az év első szentélylátogatása. Van, aki nem szentélybe, hanem templomba megy, és van, aki már itt búcsúztatja az év utolsó, és köszönti az első perceit. A legnépszerűbb szentélyekben hatalmas a sorban állás. Mi is bátran csatlakozzunk! Nem kell semmi különöset tenni, mikor imádkozásra kerül a sor. A szokásos rituálén kívül – kezek és száj öblítése, meghajlás, két határozott taps és ismét meghajlás – csak annyit kell tennünk, hogy bemutatkozunk, ajánljuk magunkat az új évben is, és elmondjuk a kívánságainkat. Ezt még meg lehet támogatni omamorik (amulettek) vásárlásával, a régi, „lejárt” amulettek leadásával. Ezeket később elégetik, semminek nem marad nyoma, ami a múlthoz tartozik.

2013-ban a három legnépszerűbb szentély és templom a tokiói Meiji-jingū 3 130 000 látogatóval, a Narita-san Shinshō-ji 3 000 000 és a Kawasaki Daishi Heiken-ji 2 980 000 érdeklődővel. Ha az ünnepekkor Tokió környékén járunk, az első kettőbe minden képpen érdemes elmenni, de az Asakusa városrészben található Sensō-ji sem lesz csalódás.

Találkozás a császárral

S ha már úgy döntöttünk, hogy Japánban köszöntjük az új évet, ne szalasszuk el az alkalmat, hogy találkozzunk a császári családdal! Évente csupán kétszer, december 23-án, a császár születésnapján és január 2-án, újévkor adódik ilyen alkalom. Nem csak a császári családot láthatjuk, hanem bemehetünk a Császári Palota belső területére is. Ha még nem tettük meg az első szentélylátogatásunkat, itt részesei lehetünk az év első tolongásának. Nem szükséges regisztráció, az érkezők sorban mehetnek be a Nijūbashi bejárat, a Dupla Híd felől. Éppen ezért tanácsos minél hamarabb megérkezni, van, aki már az előző éjszakától sorban áll. 2015-ben 9:30 és 14:10 között lehet bemenni, ez idő alatt ötször (10:10, 11:00, 11:50, 13:30, 14:20) jelennek meg a császári család tagjai, és köszöntik a látogatókat. A tömeg üdvrivalgással és kis zászlókat lengetve fogadja őket.

Forrás: https://www.scmp.com

Ha a japán újév „az elsők ünnepe”, miért ne tennénk meg első látogatásunkat a szigetországban éppen újévkor?