Hokuriku shinkansen – Irány Toyama és Kanazawa!

2015. március 14-én hivatalosan is átadták a Hokuriku Shinkansen szuperexpressz vasútvonal legújabb szakaszát. Ennek eredményeképpen most már akár egy szuszra is elutazhatunk Tokióból Toyamába és Kanazawába. Nem hallottak még ezekről a helyekről? Pedig elhihetik, nem véletlenül ebbe az irányba terjeszkedik a gyorsvasúti hálózat.

Bő egy éve voltam ebben a két városban, Toyama megye azonos nevű székhelyén, Toyama városban és Ishikawa megye központjában, Kanazawában. Ott töltött kirándulásom 1 éves évfordulójának alkalmából nyitották meg az új vasútvonalat. Na, jó, ez sajnos nem igaz, de valószínűleg minden oda utazóra emlékezve hozták létre. Hogy miért? Mert egy kínszenvedés volt eljutni a térségbe egészen 3 héttel ezelőttig, az új szakasz megnyitásáig. Akik vonattal próbálták megközelíteni, eddig sem jártak olyan rosszul: Tokióból a 390 km-re lévő Toyamába 3 és fél, a 450 km-re fekvő Kanazawába 4 óra alatt lehetett eljutni. Aki botor módon busszal próbálkozott – igen, jól sejtik, rólam van szó – az viszont végeláthatatlan utazásra ítéltetett. Még annak idején, mikor kint voltam Japánban, egy buszos kirándulás tűnt a legegyszerűbbnek: elindulunk Tokióból, megnézzük Hida-Takayamát, Toyamában alszunk, majd másnap ellátogatunk Kanazawába és onnan a kirándulás fénypontjának számító Shirakawa-góba. Több legyet egy csapásra – gondoltam én, mert nem sejtettem, hogy a másfél napból 16 órát vagy többet fogok a buszon tölteni.

Ha most lennék odakint, 28 000 jen (Tokió-Kanazawa retúrjegy) ide vagy oda, gondolkodás nélkül a shinkansent választanám. Az új szakasz létrejöttével ugyanis Toyamába akár már 130 perc alatt, Kanazawába 150 perc alatt is eljuthatunk a leggyorsabb Kagayaki névre hallgató shinkansennel, ráadásul többé át sem kell szállni. Magyar viszonylatban ez az jelentené, hogy a 230 km-es Budapest–Zalaegerszeg utat a mostani 180 perc helyett 75 perc alatt tehetném meg. Talán majd az ükunokáim… Japánban addigra pedig már feltalálják és vígan használják napi közlekedésre a teleportot.

Akik utazásukhoz a Hokuriku Shinkansen vonal vonatait választják, nemcsak gyors, hanem meglehetősen kellemes utazásban lehet részük. A 2014 márciusa óta használatban lévő E7-es széria és az új szakasszal egyidejűleg átadott, vadonatúj W7-es széria vonatai az utasok minden kényelmét kielégítik. A kivitelezők koncepciója az volt, hogy „a hagyományos japán szépséget a legújabb technológia funkcionalitásával párosítsák”. A vonatokon a megszokott másod osztályon és az ún. „green car” első osztályú kocsikon kívül egy „Gran Class” kocsit is találunk. Soronként három (2 + 1-es elrendezés) 45 fokban hátra dönthető bőrülés, ülésenként asztal, lámpa, konnektor és cipőtároló garantálja a luxust. Azért a másod osztályon sem lehet rossz utazni: Naganót elhagyva a Japán Alpok 3000 m-es láncaiban gyönyörködhetünk az egyik, a Japán-tenger páratlan látványában a másik oldalon.

Az ember szinte le sem akar szállni, pedig ahogy már írtam, nem véletlenül errefelé hosszabbították meg a vasútvonalat. Toyama a térség hegyi kirándulásainak központja. Innen lehet megközelíteni a Japán Alpok számos csúcsát és olyan egyedülálló látványosságokat, mint a bámulatosan kék színű Kurobe-gátat, Japán legmagasabban fekvő gátját és a világ legnagyobb, akár 20 m-es magasságot is elérő hófalát, a Yuki no Otanit, azaz a „Nagy Hóvölgyet”.

Maga Toyama város leginkább gyógyszergyártásáról vált híressé. Az Ikedaya Yasubei Shoten nevű üzletben mind a mai napig kézzel készítik a japán és kínai viszonylatban híres hangontan elnevezésű gyógyszert. Ez a kis gömbölyű pirula kizárólag természetes összetevőket tartalmaz, és főleg gyomorpanaszokra jó. Ha alkohol fogyasztása előtt vesszük be, állítólag nem leszünk rosszul, ezen kívül jó hasfogó, és ki tudja még, mire nem jó. A csodaszer meglepően érdekes előállítási folyamata meg is tekinthető az üzletben.

2025-ben az új vasúti szakasz tovább bővül egészen Oszakáig, ám jelenleg Kanazawa a végállomása, ahol rögtön az állomás modern épülete lenyűgözi az ide látogatót.

Kanazawa ezen kívül aranyfüstlemez-előállításáról ismert. Egészen a XVI. századig visszanyúló múltjáról a Yasue Aranyfüstlemez Múzeumban tudhatunk meg többet. A városban több helyi gyártó üzletébe is ellátogathatunk, és olyan megdöbbentő dolgokat tapasztalhatunk, hogy az apró aranyfüstlemez darabkákat szépészeti termékekben, például arckrémekben is felhasználják. Állítólag csodákat művel a bőrrel, amit én egyetlen próbakenés után nem tapasztaltam, de már maga az érzés, hogy aranyat kentem az arcomra, megnemesítette a vonásaimat.

A városba feltehetőleg nem emiatt látogat a turisták többsége, hanem a Kenroku-en miatt, mely egyike „Japán három legszebb kertjének”. A kertet több, mint 20 évig építtette a területet uraló Maeda klán, és csak 1871-ben vált nyilvános, mindenki által látogatható kertté. A kert neve, a „Hat az egyben” arra a 6 alapvető elemre utal, mely a kínai kertépítészet szerint tökéletessé tesz egy kertet. Ez a 6 elem, mely tökéletesen megfigyelhető a Kenroku-enben a tágasság, az elszigeteltségből adódó nyugalom, az emberi kéz alkotása, a hagyományból adódó kifinomultság, a víz jelenléte és a gyönyörű kilátás. A japán kert minden évszakban más és más arcát mutatja meg, bármely időszakban érdemes megtekinteni.