Cseresznyefajták, cseresznye hírességek

Mi a közös a fenti virágokban? Rózsaszínek? Nem mind. Öt szirmuk van? Nem mindegyiknek. Szépek? Igen, de ennél objektívebb válaszra gondoltam.

Szabad a gazda? Mindegyik cseresznyevirág. És ha most meglepődtek, hogy milyen sokféle lehet valami, amit a hétköznapokban csupán egyetlen névvel illetünk, elárulok egy még meglepőbb dolgot. A cseresznye a szilvával, a barackkal és a mandulával együtt rendszertanilag ugyanahhoz a nemzetséghez tartozik. A Prunus nemzetség alnemzetsége, amelyet latinul Cerasusnak, japánul sakurának neveznek.

A cseresznyefák, melyek virágzását a japánok annyira várják minden évben, díszcseresznyék, többségük nem hoz termést. A rengeteg létező fajt nehéz lenne felsorolni, a japánok ráadásul keresztezéssel rengeteg új növényt hoztak létre. A Japánban jelenleg leggyakrabban megtalálható somei yoshino is ilyen hibrid. Ahelyett, hogy elvesznék a fák magasságának, a virágszirmok számának és színének útvesztőjében, inkább érdekes részleteket szeretnék megosztani néhány Japánban népszerű fajtáról.

Akin egész Japán rajta tartja a szemét

Japánban március elejétől kezdve az időjárás-jelentés kibővül a „cseresznyefront előrejelzéssel”. Ez az előrejelzés, a sakura zensen már 1967 óta jelen van a japán médiában. Mikor, hol fog kipattanni az első bimbó, hányad részben nyíltak már ki a virágok, mikor várható az elvirágzásuk, és hol tart éppen a „frontvonal”, a sakura zensenben mindenről beszámolnak. Talán azért, mert egész Japán területén virágzik, ha bemondják pl. a tévében, hogy „nyílik a sakura”, akkor kivétel nélkül a somei yoshino fajtáról van szó. A virágzás hivatalos kezdetét a tokiói Yasukuni-szentély előtt álló cseresznyefa állapota alapján jelentik be. Természetesen ez a fa is somei yoshino.

A Yasukuni-szentély előtt álló cseresznyefa

Somei yoshino

Az avantgárd

Bár hivatalosan a somei yoshino alapján kezdődik az igazi cseresznyevirág szezon, korántsem ez a fajta nyílik a legkorábban Japánban. Csaknem minden évben egy másik fajta bont virágot elsőként. A valódi előörs, a ryūkyū kanhi zakura névre hallgató cseresznye. Általában az okinawai Motobu városában bimbózik először.

Ryūkyū kanhi zakura

A legidősebb

Önök szerint hány éves lehet Japán legidősebb cseresznyefája? Pár száz éves? Legfeljebb ezer, ugye? Nagyot tévedünk, ha így gondoljuk. Japán legidősebb fája ugyanis, a Yamanashi megyében található Yamataka Jindai Sakura hozzávetőleg 1800-2000 éves. Fajtáját tekintve edo higan zakura, és nemcsak a legidősebb, hanem egyben a legvaskosabb fa is – törzse a legvastagabb helyen 11,8 m. A fa nevében a „jindai” szó azt jelenti, hogy „ősi”, „az istenek korából származó”. A legenda szerint maga Yamatotakeru, a japán krónikák hőse ültette, és később Nichiren buddhista szerzetes is imádkozott itt.

Yamataka Jindai Sakura

Edo higan zakura

A leghíresebb

Az erről szóló felméréseken gyakran a Fukushima megyei Miharu városban található Miharu Takizakurát választja a legismertebb cseresznyefának a japán közönség. A fűzfákhoz hasonló shidare sakura típuson belül is a beni („karmazsinvörös”) shidare zakura fajtát képviseli. A hatalmas, legszélesebb részén 22 m kiterjedésű fa lecsüngő ágain ezrével nyílnak a rózsaszín virágok. Innen kaphatta nevét is, a „takizakura” ugyanis „vízesés cseresznyét” jelent. A helyenként 12 m magasból aláomló virágzuhatagot évente több mint 300 000 látogató keresi fel. Testvérfája megtalálható Magyarországon a Páneurópai Piknik Emlékparkban.

Miharu Takizakura

Beni shidare zakura

Az új életet adó

Az ōshima zakura fajta legjelesebb képviselője a közigazgatásilag Tokió megyéhez tartozó Izu Ōshima nevű szigeten található. Valójában a fa már nem él, csak egy kb. 800 éves rönk őrzi a cseresznyefa emlékét. Különlegessége abban rejlik, hogy az elszáradt kéreg több tucat új hajtásnak adott életet.

Izu Ōshima híres cseresznyefa rönkje

Ōshima zakura

A pénzes

A sakura nagy általánosságban – a krizantém mellett – Japán nem hivatalos nemzeti virága. Egyszerűsített rajza családi címereken szerepel, templomok és szentélyek berendezését díszíti. Motívumként megjelenik műalkotásokon, ruhadarabokon, edényeken és berendezési tárgyakon egyaránt. Mondhatjuk, hogy a hétköznapokban is körülveszi a japánokat. Így aztán nem maradhat ki a pénz világa sem. A sakura, egészen pontosan a yama zakura ott rejtőzik a japánok pénztárcájában is a 100 jenes érmén.

100 jenes érme

Yama zakura

A kőtörő

Bizony, vannak ilyen „erőszakos” fajták is. Az Iwate megye Morioka városban található Ishiwari Zakura („kőtörő cseresznye”) az edo higan zakura fajtához tartozik. A név ötletes, de megtévesztő. A szóbeszéd szerint a méretes gránitkövet nem a cseresznyefa törte át növés közben, hanem egy villám hasította ketté. A keletkező résbe csaknem 400 évvel ezelőtt vetették el a mai „kőtörő” magját.

Ishiwari Zakura