Nem tűntem el, csak elköltöztem Japánba, a főleg állatkertjéről híres Asahikawában vagyok Hokkaidón. Nap közben mínusz 5-10 fok van, éjszaka mínusz 15-20 és konstansan rengeteg hó. A február 3-án tartott setsubun nevű ünnep azonban nem kerüli el a hideg helyeket sem, úgyhogy elvégeztem én is az ilyenkor szokásos dolgokat, legalábbis egy részüket. A Setsubun alkalmával a japánok elűzik a rosszat, és   igyekeznek bevonzani a jó szerencsét. A gyerekek oninak, gonosz démonoknak öltöznek és a felnőttek ijesztgetik, akik cserébe megdobálják őket szójababbal. Ezt a szokást nevezik mamemakinak. Ma a tévében egész nap síró gyerekeket mutogattak, akik kisebb sokkot kaptak a félelmetes szörnyektől. Megjelent egy új fogalom, a “soft mamemaki”, ami egyrészt arra utal, hogy a démonoknak öltözött felnőttek már nem kergetik bunkósbottal a gyerekeket, hanem csak kedvesen rémisztgetik őket. Másrészt azt a változó tendenciát is jól körülírja, hogy a gyerekeket már sok helyen nem a nehezen összetakarítható babbal dobálnak, hanem kicsi gumilabdával, medvecukorral vagy képzeletbeli babbal: “air mamemaki”.

Na, én a dobálásba nem szálltam be, de az evésben mindig benne vagyok. Az ilyenkor szokásos ételt ehomakinak hívják, ami tulajdonképpen egy hét hozzávalóval megtöltött, vastag sushitekercs. A hét hozzávaló a hét szerencsés istenséget jelképezi. Tőlük várhatjuk az aktuális évi jó szerencsénket, ám csak akkor, ha a kijelölt szerencsés irányba fordulva fogyasztjuk el a sushit. Idén észak-északnyugat felől érkeznek a jó dolgok, de ez minden évben változik. Miután iránytűvel betájoltam magam, én is megbirkóztam egy ehomakival. Idénre a szerencsém elintézve!

Aliz

Korábbi írásunk a Setsubunról: https://www.japanspecialista.hu/2014/02/04/demonok-ki-szerencse-setsubun/

Szerző: Jámbor Aliz