Korallzátony, kristálykék víz, fehér homokos tengerpart és felfedezésre váró kultúra. Ez vár azokra, akik az Okinawa szigetcsoportokra szeretnének ellátogatni. Akik érdeklődnek a búvárkodás iránt, vagy régóta űzik a sportot, azok számára van egy jó hír, a szigetcsoport környékén található a világ legszebb korallzátonya. Persze más vízi sportot is kipróbálhatunk erre, így például a köztengeri kajakozást, vagy szörfözést. De ha nem elégszünk meg a vízi sportokkal vagy éppen a lustálkodással, akkor a kultúrába is fejest ugorhatunk, ugyanis a szigeteken az egykori Ryukyu királyság hagyatékát fedezhetjük fel és megismerkedhetünk a szigetek hagyományaival, melyek évszázadok óta élnek.
Okinawa főszigete (Okinawa Honto) az egykori Ryukyu királyság központja és egyben Japán déli szigeteinek legnagyobbika. A prefektúra fővárosa Naha, mely a sziget sűrűbben lakott, déli részén helyezkedik el, míg a sziget északi felét főként erdővel borított hegyek, valamint kisebb halász- és földműves falvak jellemzik. A fővárostól északra, a Kelet-kínai-tenger partján találhatóak legszebb partvonalak és a legnépszerűbb nyaralóhelyek, ahová főszezonban Japán minden részéről özönlenek a pihenni vágyók.
Érdekesség, hogy az Okinawához tartozó Ryukyu-szigeteken egykor saját nyelvet beszéltek és az egyes szigeteken saját nyelvjárás alakult ki. Sajnos kezdenek kihalni ezek a nyelvjárások és a fiatalok többsége már nem is ismerik őket.
Merüljünk el a habokba…
Okinawa egy igazi búvárparadicsom, vize rendkívül tiszta, átlagosan 30-40 méterre lehet lelátni az óceánba, amelyben van mit felfedezni. A szerencsések megpillanthatják az oroszlánhalat, teknősöket, csigákat, kőhalat, tengeri kígyót, tüskésráját és manta ráját, a „kevésbé szerencsések” pedig szirtcápával is találkozhatnak. A környéken rengeteg merülőhely közül választhatunk és ha kicsit kalandvágyóbbak vagyunk, akkor a környéken lévő barlangokat is felfedezhetjük.
Egy kis történelem
Ugorjunk egy kicsit vissza az időben, vagyis nem is olyan kicsit. Okinawát hajdanán az ajik, azaz a helyi törzsfőnökök irányították, ezért lehetetlenség volt az egységes irányítás kialakítása. Az ajik kicsiny földekért hadakoztak egymással, ezen földekre pedig gusukat, vagyis várakat építettek, így jelezve fennhatóságukat. A szigeteken még a mai napig felfedezhetjük a várak romjait. A területen három királyság alakult ki: Északi, Középső és Déli királyság, ez mindaddig így volt, amíg 1372-ben Középső királya elismerte hűbéruraként a kínai udvart. A másik két királyság követte példáját, így rendkívül erős viszony alakult ki Kínával, mely évszázadokon át megmaradt. Majdnem 60 évre rá, Sho Hashi a Középső királya összeolvasztotta a három királyságot és létrehozta a Ryukyu-dinasztiát. A kapcsolat Kínával tovább erősödött, mely az okinawai kultúrában is megmutatkozott: virágzásnak indult a térségben a klasszikus zene, a tánc, az irodalom és a kerámiakészítés. Ez idő alatt aranykorszak köszöntött be a szigetekre, béke és nyugalom honolt és a fegyvereket betiltották. A jólétet csak erősítette az, hogy Kína jóváhagyásával a kereskedők Ázsia távoli pontjaira is eljutottak, így a gazdaság is fellendült. A Ryuku királyságot váratlanul érte, amikor 1609-ben a Shimazu nemzetség betört délről Okinawára. A felkészületlen szigetlakók vereséget szenvedtek és a következő 250 évben adózásra kényszerítették és csúnyán kizsákmányolták őket. Miután a Meiji császárt hatalomra helyezték, eltörölték a japán feudális rendszert, a Ryukyu szigeteket Okinawa Prefektúra néven Japánhoz csatolták. Sajnos a helyzet változatlan maradt, a szigetlakókat külföldi alattvalókként kezelték és arra kényszerítették őket, hogy nyelvüket és kultúrájuk bizonyos elemeit elhagyva igazi japánokká váljanak.
Hogy honnan indult a világhódító útjára a karate?
Már említettem, hogy az „aranykor” idején Kína betiltotta a fegyverek használatát, így könnyen leigázták a Ryukyu királyságot a délről betörő Shimazuk, majd az azt követő 250 évben továbbra is betartatták velük a rendeletet, ami azt eredményezte, hogy a titokban elkezdődött és fejlődésnek indult a szigetlakók fegyvertelen harci technikája, a te. Sok kínai kereskedő és tengerész telepedett le Nahában, amelyek között számos harcművész volt. Az itt élőknek lehetőségük adódott, hogy együtt edzenek és tanuljanak tőlük, illetve sokan Kínába mentek, hogy tanulmányozzák a kínai harcművészetet.
Miben a legjobbak?
Van miért irigykednünk a szigetlakókra: a Guinness-rekordok könyvében a világ legidősebb emberei között két személy is szerepelt a tokunoshimai sziget lakói közül. Izumu Shigechiyo (1866-1986) 1979-ben kapta meg a díjat, de még 7 évet ráhúzott az így is szép korra. Hongko Kamato (1887-2003) 1999-ben került bele a könyvbe és 116 éves korában hunyt el.
Kapcsolódó utazásaink:
Forrás: www.japan-guide.com, Lonely Planet: Japán
