Téli sport-kánaán Sapporo-ban
Korábban már írtam a téli kulturális élvezetekről Hokkaido szigetén. Most jöjjön a sportok sora: síelés, snowboardozás, sífutás, korcsolya… Ami csak szem-szájnak ingere.
Sapporo közvetlen közelében van vagy tucatnyi kisebb síterep, amik általában mindig népszerűek iskolások és családosok körében. Aki nem akar messzire menni, de komolyabb kihívásra vágyik, annak ott vannak Teine vagy Kokusai sípályái. Hallottam már sok sípályát és erdőt megjárt profiktól, hogy Teinén volt a legjobb porhó és a legmodernebb lift! Ez utóbbival ugyan nem értek egyet, de a Teine-hegyi sípálya valóban az egyik legjobb kompromisszum, ha nincs idő egy egész napot síelésre szánni. Akinek van egy napja, az távolabbra is merészkedhet, Kiroróba vagy Rusutsuba. Mindkettő olyan másfél órányira van busszal Sapporo-tól, és gyakran vannak ingyenes járatok vagy olcsó ajánlatok, amik tartalmazzák a lift/bérlés árát. Aki csak a lejtők világáért él, és többnapos élvezetben gondolkodik, annak a fentieken kívül Nisekót is bátran ajánlom. Az egyik leghíresebb hely Hokkaido-n, számtalan pályával, szállással, lehetőséggel.
Bár nem írtam külön, de természetesen a fenti pályák használóinak felét snowboardosok teszik ki, szóval mindkét sport szerelmesei megtalálják a számításukat. A következő ajánlatom viszont csak a léc kedvelőinek szól. Sapporo számtalan parkjában lehetőség van ingyen, vagy szerény bérleti díj felében kipróbálni a sífutást, előre kialakított pályákon, a tudásszintnek megfelelően. Az egyik legnépszerűbb hely a Nakajima park, ahol a város szívében ingyen és bérmentve próbálgathatjuk szárnyainkat. Igaz, a pálya nem olyan hosszú, de tartalmaz néhány méteres emelkedőt, ami izgalmasabbá (és havasabbá) teszi a gyanútlan vállalkozó kedvűek napját. Aki hosszabb pályára és nehezebb kihívásokra vágyik, annak a Takino-Suzuran parkot ajánlom. Itt kanyargó patakocska, félig fagyott vízesések, téli vadvilág várja a látogatókat.
Ha valakinek viszont igazi erdőbeli barangolásokra fáj a foga, annak léc helyett hótalpat kell a talpára kötnie. Sapporo környékén puha, méteres hó fedi be a hegyeket, ahol megfelelő felszerelés nélkül könnyen derékig vagy még tovább is süllyedhetünk. Hótalppal a lábunkon viszont viszonylagosan könnyű és gyors a haladás, és ha szerencsénk van, elkaphatunk egy rókát vagy őzet is a fák között. Ami külön plusz, hogy téli túrákon valóban csendes az erdő: a medvecsengő, ami nyáron szinte minden túrázó elmaradhatatlan kelléke, decembertől otthon pihen. Mivel a medvék mély álmukat alusszák kuckóikban, nincs rá esély, hogy véletlenül összeakadjunk velük.
Végül, de nem utolsósorban, aki a hóban való cammogás helyett inkább a jégen való elegáns siklást választaná, annak sem kell csalódnia. Bár meglepő módon nincs annyi kinti korcsolyapálya, a város több pontján is lehetőség van jégre lépni a csarnokokban. Valamikor régen, mikor Sapporo városa átgondolta, hogyan is kéne ezt a korcsolyázást lebonyolítani, az egyszerűség kedvéért vettek egy nagy halom fekete bőr műkorcsolyát. Azóta is ezeket kölcsönzik a város minden pontján. Ha valakihez inkább a hoki áll közelebb, nem kell megijedni, az elmúlt években már gondolnak a kisebbségre, lehet hokikorit is bérelni.
Persze a sort még lehetne folytatni, vannak, akik a curlinget, lékhorgászást, hóraftingot, hógolyózást preferálják, hogy csak párat említsek a további lehetőségek tárházából. Téli sportokból igazán nincs hiány, így hát rajta, ha valaki pont Sapporo-ban járna, hóra fel!
Szerző: vendégszerzőnk: V.L.
