Japán világörökségi bakancslista

Japán számos csodálatos helyszínt tudhat magáénak, melyeket az UNESCO is a világörökségek közé választott. Jelenleg összesen 22 világörökségi helyszínt tekinthetünk meg Japánban, melyek közül 18 kulturális, 4 pedig természeti szépség.

Kulturális örökségek:

Horyu-ji térség Buddhista műemlékei (1993)

Körülbelül 48 buddhista műemlék található a Nara prefektúrabeli Horyu-ji térségben. A legtöbb a 7. század végéről, 8. század elejéről maradt fenn, melyek ezáltal a világ legidősebb fa épületei közé tartoznak. Ezek a fa építészeti remekművek nem csak művészettörténeti szempontból meghatározóak, a kínai buddhista építészeti jegyeket is hűen tükrözik, valamint az épületek elrendezésének átvételét a japán kultúrába. Emellett a vallástöréneti szempontból is fontosak, hiszen az épületek építése egybeesett a kínai buddhizmus megjelenésével Japánban.
Fuji-san – szent terület és egyben számos művész inspirációs forrása (2013)

A Fuji-hegy hófödte csúcsa, a falvak fölé tornyosuló magasztossága és fákkal körülölelt tavai régóta rengeteg művésznek és költőnek ad ihletet. A Fuji-san kultúrtájait összesen 25 helyszín képezi. A 12. században vált a shinto elemekkel átszőtt aszkéta buddhizmus központi helyszínévé. Az 1500 méteres magasságban található zarándokhelyek és szentélyek ugyanúgy, mint a hegy lábánál fekvő Sengen-jinja szentély, Oshi vendégházak, a természetes vulkáni jellegzetességek, mint a láva által létrehozott formák, a tavak, hőforrások és vízesések mind szentként tiszteltek. A hegy először a 11. században jelent meg a japán művészetben, de a 19. századi fanyomatok tették valójában a Fujit, nemzetközileg elismert japán ikonná, mely hatalmas hatással bírt a nyugati művészet fejlődésére.
Gusuku területek, valamint a Ryukyu Királyság műemlékei (2000)

500 év történelmét képviselik ezen helyszínek és műemlékek, melyek a Ryukyu Királyság dicső fénykorát hozzák vissza. A kastélyok romjai bizonyítékul szolgálnak az akkori társadalom felépítésére, míg a szent helyek néma tanúságot adnak a vallás egy ősi formájának fennmaradásáról a modern időkben. A Ryukyu-szigetek széleskörű gazdasági, kulturális kapcsolatai abban az időszakban egy egyedülálló kultúra felemelkedését tették lehetővé.
Nagasaki térség rejtett keresztény helyszínei (2018)

Kyushu észak-nyugati részén helyezkedik el, összesen 10 falut foglal magában, ide soroljuk a Hara kastélyt és katedrálist is, melyek a 17 -19. század között épültek. Azt a korszakot tükrözik, amikor a keresztény hit gyakorlását tiltották Japánban, a keresztény közösségek számára 1873-ban hivatalosan is betiltották a vallásgyakorlást. Ezek a helyszínek egyedülálló bizonyítékai a Nagasaki térségében rejtőzködő keresztények ápolta kulturális hagyományoknak.
Himeji várkastély (1993)

A Himeji-jo, vagy más néven Himeji várkastély a legnagyszerűbb élő példája a kora 17. századi Japán kastélyok építészetének. Összesen 83 rendkívül fejlett védelmi rendszerrel, és leleményes védelmi eszközökkel felszerelt épületből áll, melyek a shogun időszak kezdetén épültek. A faépítmények valóságos remekműveknek nevezhetők, hiszen tökéletesen ötvözik a funkcionalitást az esztétikus külsővel.
Hiraizumi templomai, kertjei és történelmi műemlékei (2011)

A Hiraizumi világörökségek összesen 6 helyszínt foglalnak magukban, beleértve a szent Kinkei-san hegyet. Bemutatják a 11. és 12. századi kormányhivatalok maradványait, amikor még Hiraizumi a volt Japán Birodalom északi közigazgatási központja, mely Kiotóval versengett. Az országban a 8. században terjedt el a Tiszta Föld buddhizmus, melynek Buddha bűntelen földje áll középpontjában, ahová az emberek haláluk után vágytak. A japánok velükszületett természet-szeretetével és a shintoizmussal ötvözve, a Tiszta Föld buddhizmus egy kert-, és tájkialakítási fogalommá nőtte ki magát, mely az ország egyik sajátosságává vált.
Hiroshima Béke Emlékmű (Genbaku Dóm) (1996)

A Hiroshima Béke Emlékmű (Genbaku Dóm) az egyetlen megmaradt épület a térségben az 1945-ös atombomba támadás után. Az emberek fáradozásának köszönhetően sikerült a bombázás utáni állapotában megőrizni. Amellett, hogy az emberiség eddig valaha létrehozott legrombolóbb erejének egy meghatározó és erőteljes szimbolúma, egyben a világbéke reményét is kifejezi a nukleáris fegyverek teljes eltörlésére vonatkozóan.
Ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Uji és Otsu városok) (1994)

Kiotó 794-ben épült az ősi kínai városok mintája alapján és egészen a 19. század közepéig Japán császári fővárosa volt. A kultúra központjaként, Kiotó 1000 éven keresztül hűen ábrázolta a fa építészet fejlődését, különös tekintettel a vallási építészetre és a japán kertművészetre, ami a világra is hatalmas hatással volt.
Ősi Nara történelmi műemlékei (1998)

Nara 710 és 784 között Japán fővárosa volt: a kormány megszilárdítását követően a város hatalmas jólétnek örvendett, a japán kultúra központjává vált. A város történelmi műemlékei, úgy mint a buddhista templomok, shinto szentélyek és a Királyi Palota feltárt maradványai egy igazán színes képet festenek le a főváros életéről a 8. századból, illetve a beható politikai, kulturális változásokról.
Shirakawa-go és Gokayama történelmi falvak (1995)

A hegyi térségben található Gassho stílusú házakkal tarkított falvak sokáig a külvilágtól elszigetelten éltek, eperfa megmunkálásából és selyemhernyók tenyésztéséből maradtak fenn. A hatalmas házak a lépcsőzetesen kialakított zsúptetőikkel egyedülállóak Japánban. A gazdasági felemelkedés ellenére, Ogimachi, Ainokura és Suganuma falvai, kiemelkedő példái a hagyományos életmódnak, mely tökéletesen alkalmazkodik a környezet és az emberek társadalmi, valamint gazdasági körülményeihez.
Itsukushima Shinto szentély (1996)

Itsukushima szigete a Seto-beltengeren található, mely már a korai időkben is a shintoizmus szent helyének számított. Az első szentélyt valószínűleg valamikor a 6. században építhették. A jelenlegi szentély a 12. századra tehető: az épületek harmonikus elrendezése remek művészeti és műszaki képességről ad tanúbizonyságot. A szentély ráadásul a természet, illetve az emberi kreativitást is ügyesen ötvözi a hegyek és a tenger közötti színek és formák kontrasztjára építve.
Iwami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája (2007)

Az Iwami Ginzan ezüstbánya a Honshu sziget délnyugati részén fekvő hegycsoportnál található. A folyóvölgyekkel tarkított térség számos történelmi emlékkel büszkélkedhet: nagy kiterjedésű bányái, olvasztó- és finomító üzemei és a 16 – 20 század között működő bányatelepei méltán híresek. Olyan útvonalak is az örökség részét képezik, melyeken ezüstöt és ércet szállítottak a partok felé, valamint kikötővárosok, ahonnan aztán Koreába és Kínába kerültek az ércek. A bányák nagyban hozzájárultak Japán és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődéséhez a 16. és 17. században, emellett az ezüst és arany tömegtermelésére is sarkallták Japánt. A bányatérséget napjainkban erősen benőtte a növényzet. A térségben erődök, szentélyek, a tengerpartra vezető Kaidô útvonal és 3 kikötőváros található, ahonnan az ércet hajóval elszállították. Ilyen pl. Tomogaura, Okidomari és Yunotsu.
Okinoshima szent szigete, valamint Munakata térség kapcsolódó helyszínei (2017)

Forrás: cnn.com

Kyushu sziget partjaitól mintegy 60 km-re fekszik Okinoshima szigete, amely egy kivételes példája a szent szigeten az imádkozás hagyományának. A régészeti helyek jóformán érintetlenül lettek megőrizve, ezáltal a sziget feljegyzése a 4. és 9. század között végzett szertartások változásainak. Ezen szertartások során fogadalmi tárgyakat helyeztek el felajánlásként a sziget különböző pontjain. Több közülük kitűnő kézművesmunka, melyeket a tengerentúlról hoztak és ezzel bizonyítékot szolgáltat a cserekereskedelemre, amely Japán és Korea, valamint az ázsiai kontinens között zajlott. Munakata Nagy szentélyét is beleértve, Okinoshima szigete a mai napig szent helynek számít.

Kii- hegység szent helyszínei és zarándokútvonalai (2004)

Forrás: UNESCO

A Csendes-óceánra néző Kii-hegység sűrű erdőiben 3 szent hely található: Yoshino és Omine, Kumano Sanzan, Koyasan, melyeket zarándokutak kötnek össze az ősi fővárosokkal, Narával és Kiotóval. A világörökségi helyszínek a shinto és buddhizmus egyesülését tükrözik – előbbi az ősi természet-imádat hagyományában gyökerezik, míg utóbbit Kínából és Koreából hozták be Japánba. A térség számos patakjával, folyójával és vízesésével, a mai napig része Japán élő kultúrájának és gyakran látogatják szertartásos vagy túrázási céllal – évente átlagosan 15 millió látogató fordul meg a hegyekben. Mind a 3 helyszínen találhatóak szentélyek, némelyeket még a 9. század elején alapítottak.

Nikko szentélyei és templomai (1999)

Nikko szentélyei és templomai, természeti környezetükkel együtt évszázadokig szent helynek számítottak és építészeti-, valamint díszes remekműveiről voltak híresek. A Tokugawa sógunátus történelmével szoros összefüggésbe hozzák.

Meiji-korszak ipari forradalmának helyszínei, vas és acél, hajógyártás és szénbányászat (2015)

A világörökségi helyszín 23 részből tevődik össze, melyek főleg Japán délnyugati részén találhatóak. A gyors iparosodás bizonyítékai, ami a 19 század közepétől a 20. század elejéig tartott, és a vas-, valamint acél iparok fejlődésén, a hajógyártáson és szénbányászaton keresztül ment végbe. Remekül ábrázolja, ahogyan az addig feudális ország átvette a technológiát Európából és Amerikából a 19. század közepén, majd saját igényei, társadalmi hagyományai szerint beépítette kultúrájába. Ezek a világörökségek tanúsítják a nyugati iparosodás első sikeres átvételét egy nem-nyugati nemzetbe.

Le Corbusier építészeti munkái, kimagasló hozzájárulása a modern mozgalomhoz (2016)

Le Corbusier munkásságából 17 helyszín teszi ki a világörökséget, melyek több mint 7 országban szóródnak szét és bizonyítékot jelentenek egy új építészeti nyelv létrehozására, mely szakított a múlttal. Több mint fél évszázadon keresztül épültek, annak szellemében, melyet Le Corbusier úgy írt le, hogy “türelmes kutatás”. Az indiai Complexe du Capitole, a tokiói Nyugati Művészet Nemzeti Múzeuma, a Dr Curutchet Ház Argentínában, valamint az Unité d’habitation Marseille-ben mind megoldást jelentettek egy társadalmi igényre, mellyel új építészeti technikát hoztak létre a 20. században, a modern mozgalom részeként.

Tomioka selyem manufaktúra és kapcsolódó helyszínei (2014)

A selyem manufaktúrát a 19. század végén hozták létre Gunma prefektúrában, Tokiótól észak-nyugatra. A világörökség 4 helyszínt foglal magában, melyek a nyers selyem feldolgozás különböző fázisainak felelnek meg: egy nagy selyem tekercselő üzemet, melynek gépeit Franciaországból hozták Japánba, egy kísérleti farmot a selyemgubók előállításához, egy iskolát, ahol a megszerzett tudást terjeszthették, és egy hidegház-szerűséget, ahol a selyemhernyó petéit tárolhatták. Ez hűen tükrözi Japán aziránti vágyát, hogy gyorsan a lehető legjobb tömeggyártási technikákat sajátíthassa el, és egyben a selyem ipar meghatározó szereplőjévé váljon. A Tomioka selyem manufaktúra és kapcsolódó helyszínei a fejlesztéseknek köszönhetően, a nyers selyem előállításának központjává váltak, ezáltal Japán beléphetett egy modern, iparosodott korszakba.

Természeti örökségek:

Ogasawara-szigetek (2011)

A terület 7.939 hektáron terül el és több mint 30 szigetből áll, 3 csoportra osztva. A szigetek a tájak különböző arcait tükrözik, gazdag állatvilágot felsorakoztatva – belértve egy különösen veszélyeztett gyümölcsevő denevér fajt (Bonin Flying Fox) és 195 veszélyeztett madárfajt. 441 őshonos növényt kategorizáltak a szigeteken, melyek vizei számos halfajnak, cetfélének és korallnak adnak otthont.

Shirakami-Sanchi térsége (1993)

Forrás: The Japan Times
Észak-Honshu hegyeiben található, ez a járatlan terület, ami a Siebold bükkfák hűvös erdejének utolsó érintetlen maradványa, ami egyszer Észak-Japán hegyeit és lejtőit borította. A fekete medve és még további 87 madárfaj élőhelye.

Shiretoko térsége (2005)

Forrás: Wikitravel
A Shiretoko-félsziget Hokkaido észak-keleti részén található, Japán legészakibb szigetén. A terület a félsziget középső részétől a Shiretoko Cape-ig és a környező tengeri területekre terjed ki. Kiváló példa a tengeri és a szárazföldi ökoszisztémák kölcsönhatására, valamint a rendkívüli ökoszisztéma-termelékenységre, amelyet nagyrészt az északi féltekén a legalacsonyabb szélességi fokú szezonális tengeri jég képződése okozott. Különös jelentőséggel bír számos tengeri és szárazföldi faj számára, melyek közül néhány veszélyeztetett, de van olyan is, melynek kizárólag ez a sziget az élőhelye, mint például a Blackiston halászbagoly és a Viola kitamiana növény. A helyszín globálisan fontos a veszélyeztetett tengeri madarak, vándorló madarak, számos lazacfaj, valamint a tengeri emlősök számára, ideértve a Steller oroszlánfókákat és néhány cetfélét is.

Yakushima szigete (1993)

Fotó: Greg Large photography
Yakushima gazdag növényvilággal rendelkezik, mintegy 1900 fajjal és alfajjal, beleértve a sugi (japán cédrus) ősi példányait is.