Isozaki Arata, japán építész újító erejű épületdesign-jaival közelebb hozta egymáshoz a Kelet és a Nyugat építészeti stílusát, melyért nemrégiben a nemzetközi szakma a legrangosabb elismeréssel díjazta, ő vehette át a Pritzker építészeti díjat. A díj nyertesét kedden jelentette be a Hyatt Alapítvány zsűrije. Az 1979-ben alapított elismeréssel a bizottság azt az építészt vagy építészeket jutalmazza, akik munkájukkal tehetséget és előrelátást tanúsítanak, egyben az emberiség javát szolgálják.
Isozaki a 8. japán építész, aki elhozhatta a díjat, előtte Tange Kenzo kapta a neves elismerést, akinél Isozaki tanulmányait követően, gyakornokként kezdte meg karrierjét.
A 87 éves építész, azon japán építészek egyike, akik az országon kívül is tevékenykedtek, és 5 évtizedes pályafutása során nemzeti határokat ívelt át egyszerű épületeivel, melyek egyben átformálták a térérzés fogalmát az emberek környezetében.
Tom Pritzker, a Hyatt Alapítvány elnöke „igazán nemzetközi” névvel illette Isozaki munkásságát, majd hozzátette, hogy „A mai globális világban, az építészetnek ezt a fajta kommunikációt kell képviselnie.”
Isozaki első nemzetközi megbízása a Los Angelesben lévő Kortárs Művészeti Múzeum épülete volt, melyen 5 éven keresztül dolgozott, és elmondása szerint az indiai vörös homokkő épületek ihlették.
Isozaki Oita-ban nőtt fel; hatalmas hatást tett rá a II. Világháború pusztítása, ennek következében döntött az építészeti pálya mellett. „A semmiben nőttem fel.” utalt a Hiroshima atombomba támadásra, mely pont a várossal szemben, a tenger túlpartján történt. Oita városát szintén a földig tették egyenlővé a háborúban.
„Csak romok maradtak, nem volt semmilyen építmény vagy épület, még város sem volt. Kizárólag laktanyák és óvóhelyek vettek körül. Így az első építészeti tapasztalatom az épületek hiánya volt, emiatt kezdtem el azon gondolkodni, hogyan építik újjá az emberek az otthonaikat, a városokat.” Azt is eldöntötte, hogy nem ragad meg egyetlen építészeti stílus mellett sem, ennek részben az a bizonytalanság volt a mozgatórugója, mellyel Japán a háborút követően, az újjáépítéskor szembesült. „A változás vált állandóvá. Paradox módon, ez vált a saját stílusommá.”
Isozaki munkái közé tartoznak többek között a Palau Sant Jordi épülete Barcelonában (, a Shenzhen Kulturális Központ Kínában, az Allianz torony Milánban, de számos épület ékesíti Japánt is, beleértve múzeumokat és közösségi központokat Kyushu, Oszaka, valamint Tokió-szerte.
Palau Sant Jordi
Shenzhen Cultural Center
Allianz Tower
Az építész ma Okinawa-n tevékenykedik, de Kínában, Olaszországban, valamint Spanyolországban is vannak irodái. Tanított többek között a Columbia Egyetemen, a Harvardon és a Yale-n is. Isozaki májusban veheti át a díjat, egy hivatalos ceremónia keretein belül, a versailles-i kastélyban.
Forrás: The Japan Times
Top image: Pinterest, Wikipedia
