Nem csak a japánok, de nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy az egész világ a mai napra várt, amikor hivatalosan is bejelentették milyen nevet visel majd Japán történelmének új fejezete. Ma reggel a japán kabinetfőtitkár hivatalosan is közzé tette, miszerint az új korszak a Reiwa nevet viseli majd, ezzel megtették az egyik végső lépést az ország következő császárának trónrakerüléséhez.
Suga főtitkár egy plakáton mutatta be az új korszak írásjegyeit, melyeket a japán irodalom egyik legrégebben fennálló versgyűjteményéből, a “Manyoshu”-ból emeltek ki. Az első karaktert („rei”) korábban még egy korszak nevében sem alkalmazták, a jó szerencsét jelenti. A másodikat („wa”) pedig békének vagy harmóniának lehetne fordítani, és ez lesz a 20. alkalom, hogy korszak nevét jelöli (korábban például szerepelt a Showa, illetve Wado korszakok nevében). Az elmondások szerint ez az első alkalom, hogy a karaktereket a japán klasszikus irodalomból emelték ki, azonban korábbi korszak nevek (gengō) gyakran nyúltak a kínai irodalomban használt írásjegyekhez.
A vers, melyből az írásjegyek származnak, egy ume (japán szilva) virágról szól, mely a hideg telet átvészelve, már kora tavasszal teljesen kibontotta szirmait. Az új korszak neve is magában foglalja a reményt, hogy minden japán ember megvalósítja vágyait, mint ahogyan az ume virág is kibontja szirmait a hideg tél után.
Az új korszak hivatalosan május 1-vel kezdődik, amikor Naruhito koronaherceg édesapja nyomdokait követve, a Krizantém Trónra lép. A Reiwa korszak ezzel lezár egy 30 éves periódust, mely 1989. január 8. óta tart, vagyis véget ér a Heisei korszak.
Kép: NHK
Shinzo Abe miniszterelnök egy sajtókonferencián elmondta, hogy a kormány választása azért esett a választott írásjegyekre, mert kifejezésre juttatják, hogy a japán egy olyan kultúra, ami az emberek gondoskodásából születhetett meg. Arra is rámutatott, hogy a “Manyoshu” több mint 1200 éves múltra tekint vissza, és számos verset foglal magában, melyek különböző társadalmi osztályú emberekről tesznek említést – uralkodókról, nemesekről, harcosokról és gazdákról egyaránt. Azzal, hogy a japán irodalomból választottak írásjegyet, a kormány továbbá reméli, hogy az ország történelme, kultúrája, hagyományai, illetve sajátosságai az utókornak is átadásra kerülnek. Abe reményét is kifejezte, hogy az új korszak neve a köztudatban gyökeret ver, és széles körben elfogadottá válik.
A Reiwa korszak Japán történelmének 248. érája lesz, mely már 645 óta a kínai rendszert használja a naptári évek meghatározására. Ami a legújabb korszakot igazán megkülönbözteti korábbi 4 elődjétől (Heisei, Showa, Taisho és Meiji), hogy a kormány még az uralkodó halála előtt jelentette be az új nevet. A helyzetet még kivételesebbé teszi, hogy 2016 augusztusában Akihito császár saját maga jelentette be lemondási szándékát a korából kifolyólag, míg elődei halálukig a trónon maradtak. Ilyen lemondásra az elmúlt 200 évben nem került sor.
A császári korszak elnevezése egy lényeges esemény, mert a gyakorlatban és pszichológiailag is nagy hatással bír a japán emberek életére. A gengō gyakran előre jelzi a következő korszak szellemiségét, ezért komoly kihívást jelent a névadás. A korszak nevének választására a jelenlegi törvény szerint 2 kritérium vonatkozik: a nevet a kabinetnek kell eldöntenie, és csak abban az esetben változtatható meg, ha új császár kerül trónra.
A korszak neve 2 kanji írásjegyből tevődik össze és számos kritériumnak kell eleget tennie: pozitív jelentést kell hordozzon, mely a nemzet eszményeit is képviseli, könnyen olvashatónak és írhatónak kell lennie, korábbi korszak nevében vagy korábbi uralkodó nevében nem szerepelhet, illetve nem lehet gyakran használt szó vagy kifejezés része.
A császári korszakok nevét régóta az évek behatárolására használják, például az idei, 2019-es év a Heisei 31 (H31 – a császár uralkodásának 31. éve). Hivatalos dokumentumokban és számítógépes rendszerekben a korszak, vagyis gengō változása, a gyakorlatban is komoly változtatásokat igényel. A helyi közhivatalnokok, rendszergazdák, naptár gyártók például hónapokat töltenek az előkészületekkel a változtatás miatt.
Mi várható még?
Akihito császár hivatalos keretek közötti lemondására április 30-án kerül sor a Császári Palotában. A császár utolsó hivatalos teendőjeként egy beszédet mond népének, május 1-jén pedig Naruhito koronaherceg lép a trónra. 3 napra rá a császári család tagjai a palota erkélyén jelennek meg, ahol Naruhito császár első nyilvános beszédét is megtartja.
Október 22-én egy másik fontos ceremóniára kerül sor, melyen kihirdetik a trónra kerülést Japán, és a világ előtt – ekkor a kormány meghívja a világ országainak vezetőit. November közepén az új császár, a hagyományokhoz híven felajánlja az idei, frissen szedett rizst az isteneknek. A rizs egy részét pedig a császár maga fogyasztja el, mellyel békét és bőséges termést kíván a nemzetnek. Eddig az év utolsó hónapja gyásszal telt, hiszen ekkor emlékeztek meg a korábbi császár, Showa császár haláláról. Azonban ezentúl Japánt az ünnepi hangulat jellemezheti majd, Akihito császár december 23-án tartandó születésnapja miatt.
Forrás: The Japan Times , NHK World Japan
