Japán nagyvárosai úgy mint Tokió, Oszaka vagy Nagoya remek tömegközlekedési hálózattal rendelkeznek az utazáshoz. Éppen ezért, sok városi lakos nem is rendelkezik saját autóval, vagy nincs is jogosítványa. A nagyvárosokon kívül azonban, sokkal kényelmetlenebb tömegközlekedéssel utazni, nagyobb várakozást igényel, ami miatt a vidéken élők sokkal jobban függnek az autóiktól.
Ami nekünk magyaroknak elsőre furcsa lehet, az a bal oldali közlekedés, valamint hogy a kormány az autó jobb oldalán helyezkedik el. Japánban 18 év alatt nem ülhetünk a volán mögé. Az autósok általánosságban véve megfontoltan és odafigyelve vezetnek, de egy igen gyakori baleset okozó az utakon, hogy sokszor inkább felgyorsítanak a kereszteződéseknél, még akkor is ha már pirosra váltott a lámpa. Gyakran az út szélén állnak meg az autóval, ezzel akadályozva a forgalmat, ugyanakkor a figyelmetlen biciklisták is sokszor fejtörést okoznak a forgalomban.
A vezetéssel kapcsolatban a legtöbb emberben egy kis aggály merül fel, hogyan jusson A-ból B-be, ha nem tudja elolvasni az utcatáblákat. Habár érthető az aggodalom, mégsem anyira ijesztő a helyzet, mint gondolnánk, hiszen számos tábla teljesen megegyezik az általunk megszokottal. Ráadásul, a helyszíneket jelölő táblákon a feliratok legtöbb esetben japánul, illetve angolul is megjelennek. Vannak azonban kimondottan Japánra jellemző táblák, például a stop tábla az elsőbbségadásra felszólító táblára emlékeztethet. Akkor se lepődjünk meg, ha a vadveszélyt jelző táblán vaddisznót, őzet vagy akár majmot látunk, ezek sárga romboid táblákon tűnhetnek fel.
Néhány további egyedülálló tábla:
1- Lassíts!
2- Mindkét irányból behajtani tilos
3- Behajtani tilos
4- Autóút
Sebességkorlátozást jelző táblák:
Autópályán – amennyiben más tábla nem korlátozza – a megengedett sebesség 100 km/h, míg városokban 40 km/h, a kisebb mellékutakon 30 km/h, másutt pedig 60 km/h. Japánban a legtöbb gyorsforgalmi út vámmentes, az autópályákra ez az állítás már kevésbé mondható. A pályát zöld, téglalap alakú táblákkal jelzik, és hasonlóan a legtöbb országgal a pályán megtett távolság függvényében kell fizetni a kijáratnál. A pályára lépés előtt egy jegyet kapunk, melyet bemutatva fizethetünk a kapuknál. Amennyiben autót bérlünk, általában ETC kártyával (Electronic Toll Collection) van felszerelve, mellyel más kaput tudunk igénybe venni a be-, és kilépésnél (készpénzes fizetés esetén a zöld kapukat, ETC kártyával a lila kapukat). A kártyát bankkártyával vehetjük igénybe, melyen aztán jóváírják az összeget.
Néhány különbség, amire érdemes odafigyelni
Japánban vannak kimondottan országspecifikus szabályok:
- Néhány országgal ellentétben Japánban nem fordulhatsz jobbra vagy balra piros lámpánál. Azonban, ha zöldre vált a lámpa, az út közepe felé kell halani és csak ekkor kanyarodhatunk.
- Eltekintve attól, hogy a vasúti átkelőnél mit jelez a lámpa, Japánban mindig meg kell állni mielőtt áthaladunk a síneken. A rendőrség kiemelten odafigyel ezen szabály betartatására és komoly bírsággal sújtják a szabálysértőket.
- Kizárólag érvényes jogosítvánnyal vagy engedéllyel vezethetünk. Még egy olyan szabály, amit a japán hatóságok rettentő komolyan kezelnek. A megfelelő okmányok nélkül akár 300.000 jenig terjedő büntetést is kiróhatnak, vagy 1 évig terjedő börtönbüntetést. Ugyanez a helyzet áll fenn az alkoholfogyasztással, melynél zéró tolerancia van érvényben.
Néhány kevésbé ismert tény
- A nagyobb városokban sok szűk kétirányú utcába futhatunk, ahol a szabály szerint mindkét autósnak az út széléhez lehető legközelebb kell húzódnia vagy az egyik félnek meg kell állnia míg a másik elhalad. A sofőrök vészvillogóval jelzik, ha megköszönnek valamit a másiknak, de egy fejbiccentés vagy intés is elegendő lehet.
- Érdekes formájú matricákkal „díszített” autókat láthatunk országszerte, ugyanis egyedi színnel és formával jelölik, ha az adott tulaj friss jogosítvánnyal vezet, ha idősebb vagy esetleg fogyatékkal élő személy.
5. Shintaishogaisha jel (fogyatékkal élő sofőr)
Autóvásárlás és fenntartás
A Toyota, Nissan, Honda és számos más nagy japán autómárka hazájában mind az új-, mind a használt autók relatíve olcsón megvásárolhatók – az új modellekhez, melyek az úgynevezett „könnyű” besorolású kategóriába tartoznak, nagyjából 1 millió jenért juthatunk hozzá.
A japán autókat két kategóriába sorolják: a normál és a könnyű (keijidousha) autók, melyekre más adók és szabályozások vonatkoznak. A könnyű kategória alá eső járművek sárga rendszámot viselnek és jellemzően kisebb méretűek, komoly méret, súly, illetve teljesítmény korlátozásoknak megfelelve. Cserébe sajátos adó és vám kedvezményekben részesülnek, illetve egyszerűbb tulajdonjogi szabályozásban, hogy minél olcsóbban és könnyebben juthassanak hozzá az emberek. A normál autók fehér rendszámtáblával rendelkeznek és sokkal komolyabb költségeket jelent fenntartásuk.
Az autó fenntartása igen nagy költségeket jelent: beleértve a kötelező ellenőrzéseket, melyeket minden 2-3 évben meg kell tegyenek, az éves jármű adókat, a kötelező és választható biztosításokat, a magas parkolási díjakat, az autópálya vámot és az üzemanyag költséget. A kötelező ellenőrzést 2 évente kell megtenni, kivéve új autó vásárlása esetén, ahol a vásárlástól számított 3 éven belülre kell időzíteni. Az ellenőrzés költsége átlagosan 100 és 200.000 jen közé esik. A kötelező biztosítás nagyjából 30.000 jenbe kerül a japán autó tulajdonosoknak, de mivel nem nyújt teljes fedezetet, ajánlott egy másodlagos, opcionálisan választható biztosítás megkötse is. Emellé jön még egy éves adó, ami függ a motor méretétől, és átlagosan 10 – 50.000 jen körüli összeg közé esik. Új autó vásárlásakor egy vételi adót is kötelesek befizetni mindezeken felül.
Az autó birtoklása nem csak költséges, de számos dokumentum is szükséges a vásárláshoz – beleértve az autó regisztrációs űrlapját, valamint a parkolóhely birtoklásáról szóló igazolást. A használt autók esetén továbbá szükséges egy tulajdonos váltásról szóló irat is. Szerencsére, ha kereskedésen keresztül vásárolunk, a cég elvégzi a szükséges papírmunkát, a tulajnak pedig csak annyi a dolga, hogy lepecsételi a papírokat.
Parkolás
Nem meglepő módon, a nagyobb városokban, kiváltképp Tokióban mélyebben a zsebünkbe kell nyúljunk a parkolásért. Egyes nagyvárosokban akár több száz jenbe is kerülhet egy óra, de ahogy távolodunk a központtól egyre alacsonyabb lesz az összeg. A kisebb városokban és vidéken sokszor ingyen parkolhatunk, kivéve a nemzeti park melletti parkolókban, és a fő turista látványosságoknál, de ez is kb. 200-500 jen körüli összeg. A hagyományos parkolók mellett egyre terjednek a különlegesebb megoldások is, például a liftes parkolók, ahol az autókat tornyokban tárolják. A másik parkoló fajtánál az autók alatt egy kis sorompó szerűség emelkedik fel, ami megakadályozza a járműveket a mozgásban, miután kifizettük a parkolás díját, továbbállhatunk – ez a parkolás inkább a kisebb városok parkolóiban fordul elő. Ha fehér vonalakat látunk felfestve, ingyen parkolásra gyanakodjunk.
Némely parkolóban az autó méretére vonatkozóan korlátozásokat vezettek be, így például már a kisebb méretű utcai terepjárókat (SUV) sem engedik parkolni – kiváltképp a lifttes, méhkaptár-szerű parkolókra jellemző.
Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. Japán ugyanis kizárólag az 1949-es genfi egyezményt aláíró országok nemzetközi jogosítványát fogadja el. Egyes országok bár nem az egyezményhez tartoznak, egy másik megállapodás révén maximum 1 év időtartamra vezethetnek az országban, ehhez kizárólag egy hiteles jogosítvány fordításra van szükségük japán nyelven.
Azon országok, akiknek nemzetközi jogosítványát nem fogadják el Japánban, kötelesek japán jogosítványt szerezni ahhoz, hogy vezethessenek, vagy akár autót béreljenek. Ehhez egy írásbeli és rutin vizsgát kell tegyenek.
Frissítés:
“Mivel Japán kizárólag az 1949-es Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint kiállított nemzetközi jogosítványokat ismeri el, így a Kormány 287/2019. (XII.4.) Korm. rendelete alapján, amely rendelet 2020. március 1-én lépett hatályba, a magyar hatóságok a Japánba utazó ügyfelek kifejezett kérésére a Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint is ki tudják állítani a nemzetközi jogosítványokat, így azok Japánban elfogadásra kerülnek. A továbbiakban tehát a magyar hatóságok az ügyfél kérése és utazási célja alapján vagy a Genfi, vagy a Bécsi egyezménynek megfelelően állítják ki a nemzetközi vezetői engedélyeket.” További információ >>>
Érdekesnek találhatod: Autóbérlés Japánban
Forrás: Japan Guide , LiveJapan , Sűdy&Co. I. , Sűdy&Co. II.
