2017-ben összesen 186,72 millió (!) kiloliternyi sör fogyott az egész világon, ami egy minimális csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezt a hatalmas mennyiséget önmagában nehéz elképzelni, de ha azt feltételezzük, hogy az 55.000 fő befogadására képes Tokyo Dome stadion egy nagy söröspohár és ilyen mennyiséggel 151 töltéssel tudnánk telíteni, akkor máris szemléletesebb a példa.

Bár Ázsiában némileg csökkent a sörfogyasztás, még mindig a globális sörpiac 33,7%-át uralja, mellyel immár 10. éve a világ legnagyobb sörfogyasztója cím birtokosa. Kizárólag Japánt nézve elmondható, hogy 2017-ben átlagosan 40,1 liter sör fogyott fejenként, ami nagyjából 63,4 üveget jelent. Összehasonlításképpen, Magyarország sörfogyasztása átlagosan 71,7 liter/fő/év. A legtöbb sört a csehek fogyasztják, akik már 25. éve listavezetők a fejenkénti sörfogyasztás tekintetében. (Térkép)


Forrás: Kirin Holdings

A túlzott alkoholfogyasztás, éneklés és tánc régebben is gyakori volt a japánok körében. Mára pedig a mindennapok szerves része, kezdve a közösségi és üzleti ivászatoktól a vallási rituálékig és hagyományokig, ahol a szaké játszik központi szerepet. A sör kétségkívül a legnagyobb mennyiségben fogyó alkohol, de ott van a whisky is, melynek számos helyi változata létezik és az idősebb korosztály előszeretettel fogyasztja víz kíséretében. A hölgyek inkább a bort, a könnyebb rövid italokat, például a shochu-t részesítik előnyben, vagy egyszerűen maradnak a sörnél.

A borok régebben a “külföldi” jelzőt viselték a japánok szemében, manapság azonban rengeteg helyen kapható minőségi bor, de a koktélbárok sem számítanak többé ritkaságnak. Az országgal legtöbbször azonosított ital a szaké, ami bár sokszor megjelenik reklámokban is, mégis a sör és whisky árnyékában marad, ami a fogyasztás mennyiségét illeti. Fogyasztható hidegen a nyári hónapokban, de melegen is a hideg tél idején, ellenben nem meglepő módon inkább a középkorúak és az idősek fogyasztják előszeretettel.

nomikai

A fiatalok körében népszerűek az ivós játékok, ennek japán megfelelője az ikkinomi, ami annyit tesz, hogy az italt húzóra kell elfogyasztaniuk. Leginkább különleges alkalmak során játsszák, mint egyetemre való bejutás ünneplésekor, új munka elkezdésekor vagy vakrandis összejöveteleken. A legtöbb japán azonban nem képes túl sokat inni, mivel egy alkohol lebontó enzim hiánya miatt hamar a fejükbe száll az ital.

Sörtörténelem

Az Edo korszakban, Nagasaki városában kezdtek először sörfőzésbe a Japánban élő hollandok, hogy biztosítsák saját fogyasztásukat. Az első, japán piacra szánt sörfőzdét Yokohama kikötővárosában alapította egy külföldi üzletember 1869-ben. A tulajváltások után, néhány év múlva, 1888-ban kezdtek el Kirin márkájú sört előállítani. Közben, Sapporóban a kormány Hokkaido szigetének fejlesztését remélve, építtetett egy sörfőzdét, ahol aztán megalapította a Sapporo sörmárkát 1876-ban. Emiatt Yokohama, illetve Sapporo verseng a japán sör szülőhazájának címéért.

A 90-es évek közepétől, amikor a sörfőzésre vonatkozó törvényeket enyhítették, a kisebb helyi főzdék száma növekedésnek indult, ezzel a kézműves sörök népszerűsége is megugrott. Az ital népszerűsége a 20. század 2. felétől ugrott meg rohamosabb mértékben, átvéve az ország kedvenc alkoholos italának szerepét az addig elsőnek számító szakétól. Az elmúlt évtizedekben, a legnagyobb sörmárkák, mint az Asahi, Kirin és a Sapporo külföldön is hírnevet nyertek.

Sörfajták

Mivel Japánban a söröket maláta tartalmuk szerint adóztatják, a sörfődék más, sörhöz hasonló italok gyártásába kezdtek, melyek kevesebb malátát tartalmaznak, így alacsonyabb árakon kerülhetnek a polcokra. Jelenleg 3 fajtába sorolják a söröket: találhatunk hagyományos söröket, ezekre vonatkozik a legmagasabb adó, ezért ezek a legdrágábbak. Ezt követi a happoshu, melynek alacsonyabb az árpa tartalma, így a normál sörtől kicsit eltér, könnyedebb ízvilága van. Adózására is másabb szabályok vonatkoznak, így a bolti ára alacsonyabb. Viszonylag újkeletű találmánya a sörgyártóknak a daisan no bīru, vagyis az újfajta, harmadik sör. Az adóváltozás újraértelmezte a sörök maláta tartalmát, ebből kifolyólag megnövelte a happoshu árát, így a sörhöz hasonló, de malátamentes italok, immár borsó, szója vagy búza alapúak. Az adójuk ezáltal a legalacsonyabb a 3 fajta közül, a boltokban ezek a legolcsóbbak. A kormány 2026-ig csökkenteni szeretné az árkülönbséget a sörök, illetve a helyettesítő sörkészítmények között.

A sörivás szabályai

kampai

A japán italfogyasztás kultúráját a kölcsönösség jellemzi: általánosan elfogadott a mértéktelenség, tehát mindenki toleráns, ha a másik kicsit többet iszik a kelleténél, egyben megmutatkozik közvetlenül abban a szokásban is, hogy az ivópartnernek mindig a másik tölt. Leggyakrabban kis pohárba töltenek át az üvegből vagy dobozból, de sosem töltenek maguknak. Az este végéhez közeledve mindenki eljut oda, hogy minden résztvevőnek töltött már italt.

Az éttermekben, bárokban és izakaya éttermekben csapolt sört (nama-bīru) vagy üveges sört (bin-bīru) vehetünk. A csapoltat leggyakrabban két méretben kérhetjük: a közepes korsó 5-7 dl, a kisebb pohár pedig 2-3 dl-es. Kevesebb helyen, de előfordulhat nagy méretű korsó is, amibe 1 liter sör fér. Az üveges sörök általában fél literesek.

Vásárolhatunk sört a kisboltokban és az állomásokon lévő kioszkokban is, de leginkább 350 vagy 500 ml-es dobozos változatban. Néhány szupermarketben kapható 250 ml-es, de 135 ml-es dobozos sör is bizonyos márkákból. A sört árusító italautomaták száma az elmúlt években jelenetősen csökkent, kivéve az üzleti hotelekben, ahol még mindig igen gyakori.

 Kézműves sörök

sor_ragcsa_japan

A kézműves sörök vagy ji-bīru (地ビール) a 90-es évek közepétől kezdett egyre nagyobb népszerűséget szerezni, amikor a kisebb sörfőzdék is nekikezdtek saját, helyi sörük előállításának. Azóta több száz kisebb sörfőzde árusítja kimagasló minőségű sörét. A nagyobb városokban, mint Tokió és Oszaka, rengeteg bárba betérhetünk, ami több sörfőzde italát is csapra teszi. Növekedés mutatkozik az olyan pubok számában is, akik saját sört készítenek és árusítanak, de sok onsen város is csatlakozott a nemzeti kézműves sört előállítók sorához, melyek helyi tiszta forrásvízből készülnek.

 Látnivalók sörkedvelőknek

  • Sapporo Sörmúzeum: A múzeumban megtekinthetjük a sör történelmét és a gyártás menetébe is betekintést nyerhetünk. A túra végén pedig egy kisebb díj fejében kóstoláson is részt vehetünk.
  • Kirin Sörgyár: A Yokohamában található gyár ingyenes túrákat indít, melyek japánul és angolul is elérhetőek az érdeklődők számára és ingyenes kóstolási lehetőséggel zárulnak. A yokohamai gyáron kívül más sörfőzdékben is hasonló látogatáson vehetünk részt.
  • Asahi Sörfőzde (Suita): Az Oszakától északra fekvő sörfőzde ingyenes túrákat indít, melyek végén kóstolást is biztosít a sörkedvelőknek. Ha mégsem jutnák el Suitába, másik főzdékben is hasonló túrákat tartanak.

Ha még többet szeretnél megtudni a japán sörökről, nézd meg Aliz korábbi videóját a témában: