A rizs meghatározó részét képezi a japánok étrendjének, amit más nem is bizonyít jobban, minthogy már legalább 2.000 éve termesztik az országban. Japánban évente átlagosan 8 millió tonna rizst termelnek, a legnagyobb termesztéssel foglalkozó vidéknek Niigata prefektúrát tartják, melyet a sorban Hokkaido követ. Természtesen nem csak egyfajta rizst fogyasztanak, több száz fajtát különböztetnek meg, a legismertebb ezek közül a koshihikari, mely egy prémium minőségű, apró szemű rizsfajta és 1956 óta termesztik a szigetországban.

A szakmát nagyon is komolyan veszik a japánok: nem kizárólag az ízre és a rizs textúrájára figyelnek oda, a rizsfajtákat emellett még egy 5-ös skálán osztályozzák. A legmagasabb besorolású a “Toku A”, majd az A, A’, B és B’ rangok követik. Népszerű Toku A besorolás alá tartozó rizsfajta a Hokkaido-ban termő Yumepirika és Nanatsuboshi fajták, Niigata prefektúrából a Uonuma Koshihikari, valamint Fukushima prefektúrából az Aizu Koshihikari. A rizstermesztés betakarításig tartó folyamata régiónként eltérő, de a legtöbb japán prefektúrában májustól szeptemberig tart. Ugyanakkor, jellemzően a déli prefektúrák úgy mint Okinawa, Kagoshima, Miyazaki és Kochi korábban ülteti a rizst, így évente 2 alkalommal tudja betakarítani.

A rizsföldeket először megművelik, majd a rizs ültetését megelőzően elárasztják. A rizs hagyományos módon történő ültetése kimerítő feladat, de néhány rizsföldön kipróbálhatjuk ezt az autentikus élményt. A június és augusztus közötti időszak, mely tipikusan a növények növekedésének szakasza, kifejezetten fontos, ekkor a gazdák a gyomok és kártevők eltávolításával gondoskodnak a növények megfelelő növekedéséről. Szeptemberben, illetve októberben az ősz közeledtével, a rizsföldek színe üdítő zöldből aranysárgába fordul, mellyel jelzi, hogy a rizs betakarításra kész.

A rizsföldek sokszor hatalmas területet ölelnek fel, így jellemzően a városokon kívül foglalkoznak művelésükkel. Egyes gazdaságok különleges elhelyezkedésük révén nyertek kiemelkedő hírnevet – ilyenek a teraszos elrendezésű földek is a hegyoldalban, melyek rendkívül festői látványt nyújtanak.

Ráadásul, a tanbo art (田んぼアート, tambo āto), vagyis a rizsföld művészet az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ennek lényege, hogy különböző rizsfajták ültetésével hoznak létre egy hatalmas, összefüggő képet, ábrát.

Forrás: Japan Guide