Ma elutazunk Japán négy nagy szigete közül a legkisebbre, Shikokura. Shikoku jelentése „Négy ország”, utalva a négy prefektúrára, amelyik a szigeten elhelyezkedik. Ehime, Kagawa, Tokushima és Kochi. A sziget legnépesebb városa Matsuyama durván félmillió lakossal. Természetesen Shikoku rengeteg látnivalót kínál az idelátogatónak, most elsősorban Matsuyamára helyezném a hangsúlyt.
Matsuyama Ehime tartomány fővárosa. Shikoku egyik legnevezetesebb termálfürdőjének, u. n. onsen-jének az otthona. A Dogo Onsen állítólag már a 8. századtól működik. A korábban már említett 8. századi régens, Shotoku Taishi herceg, Japán első alkotmányának szerzője is többször megfordult itt. A jelenlegi hagyományos faépület ugyan csak a 19. század végén épült, a japánok mégis az ország egyik legrégebbi és leghagyományosabb fürdőjeként tartják számon. Az ország minden részéből jönnek ide belföldi vendégek kizárólag a fürdő kedvéért. Ma már nincs koedukált rész, de néhány évtizede még ez volt az elfogadott. Japán vulkanikus sziget (sajnos részben emiatt van ennyi földrengés is) és a vulkanikus tevékenység eredményeként rengeteg termálforrás található a szigetország alatt. A Fuji lábánál Hakone régió, a már egy korábbi írásomban említett Takayama és környéke, Shikoku-n Matsuyama és Kyushu-n a Beppu Onsen. A legenda azt tartja, hogy egyszer az emberek megfigyelték, hogy egy sérült nagykócsag a lábát áztatja a vízben és egyre jobban lesz tőle. Kipróbálták ők is és rájöttek, hogy a víz gyógyhatású.
Matsuyama fő látványossága azonban a vár. A középkori Japánban országszerte épültek várak, gyakorlatilag minden nagyobb településen volt egy. Jelentős részük az évszázadok során elnéptelenedett és tönkrement, jó néhánynak az alapanyagait elhordták a helyiek építkezésekhez. Ezenkívül számos japán vár pusztult el a második világháború során az amerikai bombázások miatt. Jelenleg Japánban egy tucat eredeti vár található mindössze, ezek egyike a Matsuyama-vár (a többi Himeji, Marugame, Uwajima, Maruoka, Kochi, Inuyama, Bitschu Matsuyama, Hirosaki, Matsue, Hikone és Matsumoto várai). A háború után aztán Japánon úrrá lett a várépítési láz. Rengeteg helyen építették újjá ezeket a középkori várakat, többé-kevésbé eredeti formában, belül pedig múzeumokat hoztak létre. Ilyen például Osaka, Nagoya, Hiroshima, Okayama vagy éppen Fukuyama vára.
A Matsuyama-várat egy Kato Yoshiaki nevű daimyo (hadúr) építtette 1602-ben. Jól helyezkedett a barátunk, ugyanis a Tokugawák oldalán harcolt a sekigaharai csatában két évvel korábban. Sekigahara Japán történelmének egyik legmeghatározóbb ütközete volt. Ez a diadal emelte a Tokugawa dinasztiát az ország élére, akik közel három évszázadon keresztül uralták és vezették Japánt. Yoshiaki hűsége jutalmául 200 ezer koku jutalmat kapott. A középkori Japánban a vagyon mértéke a koku volt. Egy koku durván 180 literrel volt egyenlő, nyilván a rizs mennyiségének mérésére használták. A legszegényebb daimyok vagyona is elérte a 10 ezer kokut, gondolhatjuk akkor a 200 ezer mekkora mennyiség lehetett. Yoshiakit azonban a vár építésének befejezése előtt áthelyezte a Tokugawa sógunátus, így az építést már utódai fejezték be. Az évszázadok során a vár többször cserélt gazdát és szerencsére túlélte a hosszú évek megpróbáltatásait. Himeji mellett nekem a legautentikusabb vára Japánnak, ahol a látogató betekintést nyerhet a középkori várurak életébe. Fennmaradt például az a hely, ahol a szamurájok a hagyományos japán öngyilkosságot, a seppuku-t követték el.
Matsuyamában nem meglepő módon rengeteg buddhista templomot találunk. Ezek részei a Shikoku zarándokútnak. A zarándokok Tokushimából indulnak a Ryozen-templomtól és gyalog teszik meg az 1.200 kilométeres utat sorban felfűzve 88 templomot. Útjuk során érintik a nyolc matsuyamai templomot is, és Sanukiban az Okubo-templomnál fejezik be a zarándoklatot.
Shikoku és Matsuyama nem tartozik a Japánba látogató turisták fő útvonalához, ezért is érdekes lehetőség egy olyan úton részt venni, mely bepillantást nyújt ebbe a Japánnak kevésbé ismert régiójába is.
Szerző: Jándi Attila
