Osaka, a Kansai régió, vagyis Nyugat-Japán nem hivatalos fővárosa. Közel húszmilliós lakosságával Japán második legnagyobb városa. A várost kevésbé jellemzik a történelmi látnivalók, annál inkább a modern világ, a mindennapos forgatag, a klubok, a bárok, a bevásárló központok és nem utolsósorban sok-sok ezer egyetemista az ország minden részéből, hiszen Osaka neves egyetemi város. Itt működik az Osaka Gaidai, az ország leghíresebb idegen nyelvekre szakosodott felsőoktatási intézménye. Igen, bármily hihetetlen, de van magyar tanszék is.
A város történelme messze nem annyira izgalmas, mint a szomszédságában lévő Kiotóé, azért ha visszanézünk pár évszázadot, találunk itt is néhány érdekes eseményt. Korábban írtam már Naráról, Kiotóról és Tokióról, mint a történelmi japán fővárosokról. Az első fővárosnak ugyan Narát szoktuk tekinteni, ez nem teljesen pontos. Inkább Nara volt az első állandó japán főváros. Korábban volt néhány más fővárosa Japánnak, de egyrészt az ország sem akkora volt, mint mostanság, másrészt pedig inkább császári székhelyek voltak ezek a települések. Általában minden császár máshol építette fel a székhelyét a 8. századig, Nara keletkezéséig, ezért nem beszélhetünk korábban állandó fővárosról. De mi köze van ennek Oszakához? Már a 3-4. században léteztek a jelenlegi város területén shinto szent helyek, mint például a mai napig működő Sumiyoshi szentély, később pedig felépült a Shitenno buddhista templom is. Ezek köré építette ki székhelyét 645-ben Kotoku császár és nevezte el városát Naniwa-kyonak. Valahol tehát a mai Oszaka közepén található Naniwa-kyo (a palotából megmaradt néhány faldarabot feltárták…) tulajdonképpen egyfajta fővárosnak is tekinthető.
A középkorban Japán fővárosa és császári székhelye ugye Kyoto volt, melynek árnyékában Osaka kevésbé jelentős településként húzódott meg, elsősorban halászatból és kereskedelemből élt. 1583-ban aztán Toyotomi Hideyoshi hadúr elkezdte felépíteni az Osaka-várat. A század végére a várkastély el is készült, és a középkori Japán talán leggrandiózusabb várkastélya lett. Hideyoshi azonban hamarosan elhunyt, a vár tulajdona fiára szállt. 1600 októberében aztán a Toyotomi családhoz hű erők döntő vereséget szenvedtek a már korábban többször emlegetett sekigaharai csatában a Tokugawa klántól, mely megpecsételte a várkastély sorsát is. Ugyan még szűk másfél évtizedig a vár nem került az ellenség kezére, de 1614-ben az oszakai ostromot már nem élte túl. A Tokugawák fényes győzelmet arattak és elfoglalták a várat is. 1868-ban aztán a véres polgárháborúban, mikor a császárhoz hű erők az utolsó Tokugawa sógunok megbuktatásával beszüntették a középkori japán politikai rendszert, az ú. n. bakufut, a várkastély a császári haderő kezére került, aki fegyverraktárként kezdte el használni. Nem meglepő hát, hogy a második világháború során az amerikai légierő porrá bombázta a várost, melynek során az Oszaka-vár is súlyos sérüléseket szenvedett.
A vár ma régi pompájában csillog, legalábbis kívülről. Odabent modern történelmi múzeum látható. Azt szoktam mondani a jelenlegi Oszaka-vár egy tipikus középkori japán vár, mely 1997-ben épült.
Valamikor a 17. század elején a város közepén megépült a Dotonbori-csatorna. Ma a csatorna két oldala Oszaka egyik legnyüzsgőbb bevásárló negyede, rengeteg étteremmel. Osaka a japánok szerint az ország gasztronómiai fővárosa, tehát aki kulináris élvezetekre vágyik, annak itt a helye Dotonboriban. Az egyik leghíresebb helyi érdekesség a tako-yaki. Rizstésztába sütött apró polipdarabok. Ma már természetesen országszerte hozzá lehet jutni, de mégis Osaka a tako-yaki szülővárosa.
Egyik kedvenc negyedem Oszakában Umeda. Az itt található Umeda-torony tetejéről szép időben gyönyörű kilátás nyílik a városra. Késő estig fel lehet menni a kilátóba, így különleges élmény onnan élvezni a naplementét, amint a nappali fény lassan aranyszínűvé válik, majd az égbolt elsötétedik és közben megcsillannak Oszaka fényei.
Bár szervesen nem tartozik Osaka városához, de itt található Japán második legnagyobb repülőtere, a Kansai International Airport is. A repülőtér 1994-ben nyílt meg egy mesterséges szigeten. Ennek komoly jelentősége lett, ugyanis a mesterséges sziget létrehoztával Osaka prefektúra már nem Japán legkisebb prefektúrája. Pont annyival nőtt meg a területe, hogy ezt a címet átadhassa Kagawa prefektúrának. Ugyanakkor máshol nem is nagyon találtak volna helyet egy ekkora beruházásnak. Így nem maradt más, mint felépíteni egy repülőteret a tenger közepén, melyet híd köt össze a szárazfölddel. Néhány éve aztán japán tudósok izgatottan jelezték Oszaka város vezetésének, hogy méréseik szerint a sziget a repülőtérrel együtt évről évre süllyed. Az aggodalmas kérdésre, mi szerint mikor várható a sziget eltűnése a tengerben, szemrebbenés nélkül feleltek. Nagyjából 5 millió év múlva.
Szerző: Jándi Attila
Kapcsolódó utazásaink:
Sakura EXTRA: Japán körutazás cseresznyevirágzáskor
Oszaka, Nyugat-Japán és Kyushu
