Tokiótól 1 órányira, a Takasaki JR vonalon utazva egy kisvárosba, a Saitama prefektúrában fekvő Gyoda városába juthatunk, mely meglepő módon nem tartozik a környék felkapott látnivalói közé, pedig számos remek látványosság vár-  mély történelmi háttérrel.

Gyoda vasútállomástól nem messze máris egy kis ösvényen juthatunk el az Arakawa árteréhez, mely a történelmileg jelentős útvonal, a Nakasendo része volt egykoron. (Ez az út kötötte össze Tokiót Kiotóval.) A túraútvonal most főleg a túrázni és tekerni vágyók körében kedvelt.

A magával ragadó tájat a rizsföldek és a kisebb veteményesek teszik még vonzóbbá. Az ártér meglepően nagy területet fed le, és az ösvények gyorsan véget érnek, még mielőtt eljuthatnánk a folyó megmaradt medréhez. De eközben is gyönyörködhetünk az élővilág minden apró csodájában; a fákon csicsergő madarakban vagy az ide-oda cikázó szitakötőkben.

Sakitama Kofun Park

Fukiage állomástól városnéző busszal utazhatunk a Sakitama Kofun Parkig, egy terjedelmes parkba, melyet 9 ősi temetkezési hely köré alakítottak ki. A 300-700 körül épített sírhelyeket fontos törzsi vezetőknek szánták. Az úgynevezett kofun sírhelyeket Japánszerte több helyen is megtalálhatjuk, de az egyik legnagyobb csoport a Sakitama parkban lelhető fel.

Sok más japán történelmi látványossággal ellentétben, a kofun sírhelyeket javarészt megőrizték régi állapotukban. Az egyszerűsége miatt sokan kifejezetten békésnek találják a park hangulatát, miközben a történelem is erőteljesen érezhető a levegőben.

A látogatók két impozáns sírhelyet közelebbről is megtekinthetnek: Japán legnagyobb kör alakú sírhelyét, a Maruhakayama Kofun-t, és a kulcslyuk formában kialakított Inariyama Kofun-t, melyet két koncentrikus körben árok vesz körbe.

138 méteres hosszúságával a Futagoyama Kofun a legméretesebb az összes parkban található sírhely közül. A sírok feltárásakor rengeteg eltemetett tárgyat találtak, beleértve haniwa szobrokat is, melyek hengeres kerámia figurák, általában embert vagy állatot ábrázolnak és nagy valószínűséggel egy nagyon fontos személynek, talán királynak szánták.

Ősi temetkezési helyek múzeuma

Mindazok, akik kíváncsiak a kofunokra és azok eredetére, a park déli részén található múzeumban (Prefectural Museum of the Ancient Burial Mounds) kielégíthetik tudásszomjukat. A különböző sírhelyek ásatásainak részletezése mellett, számos helyreállított temetkezési tárgyat is megtekinthetünk, így példának okáért állatokat ábrázoló agyag tárgyakat és lovagláshoz használt eszközöket, fegyvereket.

Az egyik legfigyelemreméltóbb darab az Inariyama kard, melynek különlegessége vasból megmunkált pengéje, rajta tulajdonosának nevével, arany kínai írásjegyekkel. Az 5. század környékén élhetett a nagy hatalmú helyi harcos, Wowake, a kard hajdani forgatója.

Endo-ház

A múzeum épületével szemközt áll a gyönyörű állapotban megőrzött, nádfedeles ház az Edo kor végéről. A közeli Satte városkából gondosan áthelyezett ház, egykoron egy jómódú földműves családjának otthona volt. Belül temérdek rendkívüli részlet maradt érintetlenül, a család shinto oltárától kezdve, a tetőn helyett kapó csónakig, melyet egy hirtelen érkező áradás esetére tartottak.

Gyoda város utcái

A felújított Oshi kastélyhoz csendes utcákon juthatunk el, melyek szintén megérnek egy sétát, hiszen a látványos kialakítású kis kertek, a régies stílusú házak, a hagyományosan kőből épített raktárak sűrű növényzetükkel, mind a vidéki hangulatot adják vissza.

Oshi kastély

Kép: © CC BY-SA 2.1 jp

Régen a tartomány központjaként szolgált, de a kastély hatalmas jelentőséggel bírt Japán történelmében is, azokban az időkben, amikor az országot a hadakozás jellemezte. 1590-ben a kastély egy jelentős ostromot élt túl Toyotomi Hideyoshi csapataitól. A számos hosszas támadást, egy elárasztási kísérlet is követte az ellenség részéről, mellyel a védelmet kívánták meggyengíteni. Ezzel a kastély megszerezte magának a teknős kastély becenevet. Az ostrom eseményei legendává váltak, melyeket 2012-ben a népszerű történelmi film, a Nobo no Shiro (Lebegő kastély) elevenített fel. Miután a legfőbb hűbérurak vereséget szenvedtek az Odawara-i csata során, a kastély és területe Hideyoshi utódja, Tokugawa Ieyasu kezébe került. Az Edo korszak alatt virágzott a Nakasendo úton betöltött szerepéből adódóan, de a Meiji restauráció véget vetett ennek az időszaknak.

Napjainkban a látogatók egy elegánsan felújított változatát tekinthetik meg a kastély központi tornyának, mely egy impozáns fakapuval az Edo korabeli építészet egyedülálló példája. A kastély udvarát egy korahű, fatámfallal és lőrésekkel megerősített, fehér fal határolja.

Néprajzi Múzeum

A kastély területén található a Néprajzi Múzeumnak helyet adó kőépület is, melyet Edo korabeli stílusban építettek, hogy beleolvadjon a környezetbe. Belül a plafonig érő ablakok egy kis belső kertre néznek, melyet a kastély falai határolnak. A híd pedig egyenesen a toronyépületbe vezet, ahova a látogatók fel is mászhatnak, hogy letekintsenek a városra, az azt körülvevő tájra.

A kastély jelentőségét hangsúlyozva, a múzeum hihetetlen műtárgy gyűjteményt sorakoztat fel, mely korabeli fegyvereket, páncélokat, a kastély építéséhez használt eszközöket, ruhákat és egyenruhákat mind magában foglal. Bár az angol magyarázat sajnos elég szegényes, kárpótolnak az érdekes illusztrációk, sőt a kastély eredeti tervrajzát is megtekinthetjük egy 3D-s modellen.

Forrás: Japan Guide