Van egy sziget az északi szélesség 30., és a keleti hosszúság 130. fokánál…

  • Amely méreteit tekintve kifejezetten kicsinek számít. Alakjára nézve egy kisgyermek rajzolta kör juthat eszünkbe, ahol a ceruza girbe-gurbán húzta meg a körvonalat. Átmérője 28 kilométer, területe 500 négyzetkilométer, ez közérthetőre fordítva annyit tesz, hogy egy Budapestnél kisebb szigettel állunk szemben.

  • Amely több, mint 40 db 1.000 méternél magasabb csúcsot rejteget, valamint ezen a szigeten találjuk egész Kyushu legmagasabb pontját, az 1.935 méter magas Miyanouradake-t. Nem rossz egy aprócska szigettől, ahol pár kilométerrel arrébb szubtrópusi strandokon merülhetünk alá, akár korallzátonyokban gyönyörködve.
  • Amelynek nagyjából 14.000 lakosa talán nem is tudja, hogy egy darabka földi paradicsom az otthonuk, egy olyan természeti kincs, amely turisták százezreit csábítja minden évben a sziget meglátogatására. A helyiek persze tisztában vannak istenadta adottságaikkal, vigyáznak is rá a lehetőségeikhez mérten. Itt nincsenek szupermarketek, nincs gyorsétterem lánc, a szolgáltatások nagy részét helyi vállalkozók végzik, illetve üzemeltetik.
  • Amelyről megpróbálok tárgyilagosan írni egy rövidke kedvcsinálót, ugyanakkor képtelen vagyok elfogulatlanul írni egy számomra ennyire kedves helyről. Írtam már a Hirauchi Kaichu Onsenről, ahol a természet szabja meg a nyitvatartási időt, írtam a “neves” fákról, Japán legidősebb élőlényeiről, a többezer éves Yakusugikról. Írtam a hihetetlen gazdag flóráról és faunáról, amely megihlette az Oscar-díjas Hayao Miyazakit. Miről írhatnék még egy Budapestnél kisebb sziget kapcsán?
  • Amelybe szerelmes lettem első látásra. Ez az a sziget, ahol nincs tömeg sem a kompkikötőben, sem a repülőtéren. Ez az a sziget, ahol az egyetlen főúton haladva könnyedén kurkászó makákókra bukkanhatunk, akik még az autó közeledtére sem szívesen hagyják el a forró aszfalton végzett bokros teendőiket. A helyiek Yaku-majomnak hívják őket. A Yaku-szarvas is – amely egy szikaszarvas féle, Japánban sok helyen találkozhatunk hasonlókkal – nehezen zavarba hozható élőlény, sokszor csak az út széléig húzódik le hogy ne tartsa föl a “forgalmat”. A forgalom szó minimum dupla idézőjelben értendő. Ez az a sziget, ahol a párás őserdei környezetben mindenütt sűrű moha nő, smaragdzöld puha szőnyegként beborítva Yakushima kőkemény gránit alapzatát.
  • Ahol csúnyán elkapott a tájfun, ahol rommá ázva igyekeztem dacolni a viharos széllel, ahol csontig fagyva estem-keltem az erdőben, mert nem vettem figyelembe a gyorsan változó körülményeket. Yakushima toronymagasan Japán “legnedvesebb” helye, az évi csapadékmennyiség a sziget belsejében elérheti a 8 métert. Ezzel egyébként előkelő helyet foglal el az egész földkerekség legcsapadékosabb helyszíneinek listáján. A helyiek szerint havi 35 napot esik az eső, és ez az év minden hónapjában így van. Valószínűleg wifi jelet sem találunk sűrűn a szigeten, leszámítva a két nagyobbacska települést, és kiemelt turistaközpontokat. A térerő sem lesz mindig velünk barangolásaink során, mégsem tudok rossz szájízzel gondolni e földi paradicsomra, itt meg kell tanulni, hogy a természet kezében vagyunk.
  • Amelyet Yakushimának hívnak, és örökre a szívembe zártam. Szeretnék még sokszor barangolni az ősi  Yaku-cédrusok erdejében, Yaku-majmok és Yaku-szarvasok között. Nem tudok objektív képet közölni imádott szigetemről, Yakushima teljesen elvarázsolt, lehengerelt.

Vendégszerzőnk: Horváth Zoltán

Szeretnél még többet megtudni Japán egyik igazán varázslatos szigetéről? Tarts velünk és idegenvezetőnkkel, Hunorral, aki saját élményeiről mesél! Facebook élő adásunk 2020. december 1-jén 17 órakor veszi kezdetét..

Ha már az utazáson töröd a fejed, keress minket és összeállítunk számodra egy személyre szabott útitervet, programot!